Czervan Andrea
Czervan Andrea

Most úgy tűnik, hogy valamilyen formában megmarad a kommunikáció szak, az egyetemi oktatók szerint viszont az alap- és mesterfokozat szintjén is szükség van rá. A Média 2.0 által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy bár nyitni kell a munkerőpiac és a gyakorlat felé, elsősorban nem a specializált tudást, hanem a ''soft skilleket'' és a motivációt kellene erősíteni a hallgatókban.

©

A felsőoktatás szereplői és a munkáltatók is abszurd ötletnek tartják a kommunikáció- és médiatudomány képzés megszüntetését - derült ki a Média 2.0 által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Ahogy március közepén az Eduline egyetemi forrásokra hivatkozva elsőként beszámolt róla, a dékánokat azzal keresték fel a felsőoktatási államtitkárság munkatársai, hogy több népszerű szak, köztük a kommunikáció is megszűnhet.

A legújabb információk alapján ugyanakkor, ha volt is ilyen terv, a teljes megszüntetést egyelőre elvetette a kormányzat. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán úgy nyilatkozott: 2016-ban 10-15 százalékkal csökkenhet a meghirdetett képzések száma, a kommunikáció szak négyféle képzési formája (erről részletesen lásd keretes írásunkat) közül pedig kettő fog megszűnni - ez jelentheti az alapképzési szint átalakítását, de az alap- vagy a mesterszak megszüntetését is.

Biztosat azonban továbbra sem lehet tudni: ahogy Maruzsa fogalmazott, "a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem". A változtatásokról április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhetnek a kormány elé.

A megszüntetésről korábban nyilatkozó forrásaink szerint a döntést a túltermeléssel indokolták. Az utóbbi években többször felszínre került ugyanakkor az is, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományokat a kormányzat nehezebben tudja értelmezni a piac igényei felől, amelyek jobb kiszolgálása az új felsőoktatási stratégia nem titkolt célja. A kommunikáció szakot oktató egyetemek múlt heti közös állásfoglalásukban azt írták: a szakról kikerülő friss diplomások munkaerő-piaci beágyazottsága kifejezetten jó, és a további, a szak megszűnése mellett leggyakrabban elhangzó érvek, mint a képzési terv elavultsága és a túlképzés ténye, ugyancsak hamisak.  Melyik egyetemnek fájna a legjobban a szak megszüntetése? Erről itt olvashattok.

Nem a speciális tudás hiányzik

„A mi szemszögünkből úgy tűnik, hogy a kommunikációképzés Magyarországon már meg is szűnt'' – mondta Mentes Endre, az ACG Reklámügynökség ügyvezetője, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége delegáltja a kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: tíz éve még jobb volt a képzés hatásfoka, az ő 92 fős reklámügynökségüknél mindössze öt munkatárs végzett kommunikáció szakon. Ugyanakkor szerinte nem a specializált tudással van a baj, hanem azzal az alappal és a nyitottsággal, amelyet az egyetem tud megadni, és amelyre bármilyen tudást rá lehet építeni. A szakma nagyon gyorsan változik: példaként említette, hogy míg három éve social media managerekre volt szükség, ma már nincs is ilyen munkakör a cégeknél.

Mi marad a "racionalizálás" után?

Kommunikáció- és médiatudományt jelenleg négyféleképpen oktatnak: felsőoktatási szakképzésként, az azonos nevű alapszakon, a szabad bölcsészet alapképzés szakirányaként, illetve mesterképzésként.

Ha a racionalizálás a szabad bölcsészeten belüli kommunikáció szakirány megszüntetését jelenti, a változást valószínűleg a hallgatók pénztárcája érzi majd meg a legjobban: a szabad bölcsészetre szakot ugyanis állami ösztöndíjasként végezheti el az, aki eléri a minimumponthatárt (ez 2015-ben 280 pont) és befér a szakos kapacitásba, míg a kommunikáció- és médiatudomány alapképzésben harmadik éve húznak központi ponthatárt. Aki nem szerez legalább 455 pontot, csak önköltségesként kezdheti el a tanulmányait: a szabad bölcsészet szakon 2014-ben ezzel szemben 397 pont volt a limit. Mely egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció alapszak megszüntetése? Erről itt olvashattok.

A kerekasztal-beszélgetésen az egyetemi oktatók abban egyetértettek, hogy alap- és mesterképzésre is szükség van. Müllner András elmondta: az alapképzés egyszerre elméleti és gyakorlati, a mesterképzés viszont - legalábbis az ELTE-n - inkább egy lépcsőfok a doktori felé.

Sámson Dorottya szerint a munkáltatók nem nézik, hogy alap- vagy mesterszakos diplomája van-e valakinek, a lényeg, hogy legyen - Mentes Endre szerint még a felsőfokú végzettség sem számít igazán.

Horányi Özséb professor emeritus szerint minden területen, a mérnököktől a bölcsészekig olyan felkészült szakemberekre van szükség, akik könnyen át tudják képezni magukat. Nyírő Nóra, az OMD reklámügynökség account directora szerint szaktól függetlenül mindenkinek szüksége van az olyan soft skillekre, mint a jó kommunikációs készség vagy a beilleszkedési képesség. Elmondta: azt tapasztalta, hogy a motiváció, az alázat, a tanulni akarás számít – ha ezek megvannak, szinte mindegy, hogy milyen szakon végzett az illető. Hozzátette: meg kell adni azt a szabadságot, hogy mindenki azt tanulja, amit szeretne.

Sámson Dorottya, a profession.hu munkatársa szerint is a motiváció és az elkötelezettség hiányzik, pedig már a hallgatói évek alatt gyakorlati tapasztalatra kell szert tennie annak, aki utána jó állásban szeretne elhelyezkedni. Az önbizalmat, a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot hiányolják a cégvezetők a pályakezdőkből a GVI és az Aon Hewitt a HVG HR Center megbízásából készített kutatása szerint is: erről itt olvashattok.

Nem könnyű a nyitás

Azzal, hogy jobb kommunikációra van szükség az oktatás és a munkerőpiac között, a felsőoktatási szereplők is egyetértettek. Müllner András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója elmondta: sokáig úgy gondolták, hogy az elméletnek kell nagyobb teret nyernie, az adott álláshoz szükséges skilleket pedig úgyis majd a munkahelyen tanulják meg a végzettek. A hallgatók azonban már régóta több gyakorlatot szerettek volna, és ők is belátták, hogy kell a kapcsolat a piaccal, a szakmai gyakorlóhelyekkel, a társadalom- és bölcsészettudományi alapképzettség megtartása mellett.

Nyírő Nóra szerint ugyanakkor nincs egyetemi kapacitás a vállalati kapcsolatok menedzselésére, az pluszbefektetés az oktatók részéről. Mentes Endre szerint nem elég kapcsolatot teremteni az oktatás és a munkaerőpiac között, annak a formáját is ki kell dolgozni. A cégek jelenleg csak korlátozott számú gyakornokot tudnak felvenni, akikre általában úgy tekintenek, mint "három hónapig ott dolgozó rabszolgákra” - tette hozzá.

Mire jó a kommunikáció szak?

Azzal kapcsolatban, hogy szüksége van-e a képzésnek önmeghatározásra, Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató főszerkesztője elmondta: a hasznosságot nem lehet centivel kimérni. A kommunikáció minősége meghatározza az egész társadalom és a demokrácia minőségét, a szakemberek feladata pedig a leírástól szakpolitikák megalkotásáig terjed, és, ahogy minden tudományágban, itt is folyamatos megújulásra van szükség.

Müllner András szerint a média átszövi az egész életünket, ennek elemzéséhez pedig szakemberekre van szükség. Elmondta: a képzés egy három vagy öt évig tartó érzékenyítés, amely szociológiai, média-, bölcsészet- és nyelvtudományi kurzusokat is magába foglal. Az elsődleges cél pedig nem újságírók, médiamunkások képzése - a végzettek számtalan munkakörben elhelyezkedhetnek -, de ezekhez is elengedhetetlen az az események hátterének elemzésére való képesség.

Horányi szerint a legfontosabb cél, hogy a kommunikáció szakosok adekvát társadalomképet tudjanak kialakítani. Pintér Dániel Gergő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktorandusza, az MTA SZTAKI PR-menedzsere szerint a médiatudatosságra nevelés közös cél, ugyanakkor sok diszciplina van jelen a képzésen belül. Szerinte érdemes lenne elmozdulni a gazdasági és jogi területek felé is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!