Most úgy tűnik, hogy valamilyen formában megmarad a kommunikáció szak, az egyetemi oktatók szerint viszont az alap- és mesterfokozat szintjén is szükség van rá. A Média 2.0 által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy bár nyitni kell a munkerőpiac és a gyakorlat felé, elsősorban nem a specializált tudást, hanem a ''soft skilleket'' és a motivációt kellene erősíteni a hallgatókban.
A felsőoktatás szereplői és a munkáltatók is abszurd ötletnek tartják a kommunikáció- és médiatudomány képzés megszüntetését - derült ki a Média 2.0 által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Ahogy március közepén az Eduline egyetemi forrásokra hivatkozva elsőként beszámolt róla, a dékánokat azzal keresték fel a felsőoktatási államtitkárság munkatársai, hogy több népszerű szak, köztük a kommunikáció is megszűnhet.
A legújabb információk alapján ugyanakkor, ha volt is ilyen terv, a teljes megszüntetést egyelőre elvetette a kormányzat. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán úgy nyilatkozott: 2016-ban 10-15 százalékkal csökkenhet a meghirdetett képzések száma, a kommunikáció szak négyféle képzési formája (erről részletesen lásd keretes írásunkat) közül pedig kettő fog megszűnni - ez jelentheti az alapképzési szint átalakítását, de az alap- vagy a mesterszak megszüntetését is.
Biztosat azonban továbbra sem lehet tudni: ahogy Maruzsa fogalmazott, "a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem". A változtatásokról április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhetnek a kormány elé.
A megszüntetésről korábban nyilatkozó forrásaink szerint a döntést a túltermeléssel indokolták. Az utóbbi években többször felszínre került ugyanakkor az is, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományokat a kormányzat nehezebben tudja értelmezni a piac igényei felől, amelyek jobb kiszolgálása az új felsőoktatási stratégia nem titkolt célja. A kommunikáció szakot oktató egyetemek múlt heti közös állásfoglalásukban azt írták: a szakról kikerülő friss diplomások munkaerő-piaci beágyazottsága kifejezetten jó, és a további, a szak megszűnése mellett leggyakrabban elhangzó érvek, mint a képzési terv elavultsága és a túlképzés ténye, ugyancsak hamisak. Melyik egyetemnek fájna a legjobban a szak megszüntetése? Erről itt olvashattok.
Nem a speciális tudás hiányzik
„A mi szemszögünkből úgy tűnik, hogy a kommunikációképzés Magyarországon már meg is szűnt'' – mondta Mentes Endre, az ACG Reklámügynökség ügyvezetője, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége delegáltja a kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: tíz éve még jobb volt a képzés hatásfoka, az ő 92 fős reklámügynökségüknél mindössze öt munkatárs végzett kommunikáció szakon. Ugyanakkor szerinte nem a specializált tudással van a baj, hanem azzal az alappal és a nyitottsággal, amelyet az egyetem tud megadni, és amelyre bármilyen tudást rá lehet építeni. A szakma nagyon gyorsan változik: példaként említette, hogy míg három éve social media managerekre volt szükség, ma már nincs is ilyen munkakör a cégeknél.
| Mi marad a "racionalizálás" után? |
Kommunikáció- és médiatudományt jelenleg négyféleképpen oktatnak: felsőoktatási szakképzésként, az azonos nevű alapszakon, a szabad bölcsészet alapképzés szakirányaként, illetve mesterképzésként. Ha a racionalizálás a szabad bölcsészeten belüli kommunikáció szakirány megszüntetését jelenti, a változást valószínűleg a hallgatók pénztárcája érzi majd meg a legjobban: a szabad bölcsészetre szakot ugyanis állami ösztöndíjasként végezheti el az, aki eléri a minimumponthatárt (ez 2015-ben 280 pont) és befér a szakos kapacitásba, míg a kommunikáció- és médiatudomány alapképzésben harmadik éve húznak központi ponthatárt. Aki nem szerez legalább 455 pontot, csak önköltségesként kezdheti el a tanulmányait: a szabad bölcsészet szakon 2014-ben ezzel szemben 397 pont volt a limit. Mely egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció alapszak megszüntetése? Erről itt olvashattok. A kerekasztal-beszélgetésen az egyetemi oktatók abban egyetértettek, hogy alap- és mesterképzésre is szükség van. Müllner András elmondta: az alapképzés egyszerre elméleti és gyakorlati, a mesterképzés viszont - legalábbis az ELTE-n - inkább egy lépcsőfok a doktori felé. Sámson Dorottya szerint a munkáltatók nem nézik, hogy alap- vagy mesterszakos diplomája van-e valakinek, a lényeg, hogy legyen - Mentes Endre szerint még a felsőfokú végzettség sem számít igazán. |
Horányi Özséb professor emeritus szerint minden területen, a mérnököktől a bölcsészekig olyan felkészült szakemberekre van szükség, akik könnyen át tudják képezni magukat. Nyírő Nóra, az OMD reklámügynökség account directora szerint szaktól függetlenül mindenkinek szüksége van az olyan soft skillekre, mint a jó kommunikációs készség vagy a beilleszkedési képesség. Elmondta: azt tapasztalta, hogy a motiváció, az alázat, a tanulni akarás számít – ha ezek megvannak, szinte mindegy, hogy milyen szakon végzett az illető. Hozzátette: meg kell adni azt a szabadságot, hogy mindenki azt tanulja, amit szeretne.
Sámson Dorottya, a profession.hu munkatársa szerint is a motiváció és az elkötelezettség hiányzik, pedig már a hallgatói évek alatt gyakorlati tapasztalatra kell szert tennie annak, aki utána jó állásban szeretne elhelyezkedni. Az önbizalmat, a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot hiányolják a cégvezetők a pályakezdőkből a GVI és az Aon Hewitt a HVG HR Center megbízásából készített kutatása szerint is: erről itt olvashattok.
Nem könnyű a nyitás
Azzal, hogy jobb kommunikációra van szükség az oktatás és a munkerőpiac között, a felsőoktatási szereplők is egyetértettek. Müllner András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója elmondta: sokáig úgy gondolták, hogy az elméletnek kell nagyobb teret nyernie, az adott álláshoz szükséges skilleket pedig úgyis majd a munkahelyen tanulják meg a végzettek. A hallgatók azonban már régóta több gyakorlatot szerettek volna, és ők is belátták, hogy kell a kapcsolat a piaccal, a szakmai gyakorlóhelyekkel, a társadalom- és bölcsészettudományi alapképzettség megtartása mellett.
Nyírő Nóra szerint ugyanakkor nincs egyetemi kapacitás a vállalati kapcsolatok menedzselésére, az pluszbefektetés az oktatók részéről. Mentes Endre szerint nem elég kapcsolatot teremteni az oktatás és a munkaerőpiac között, annak a formáját is ki kell dolgozni. A cégek jelenleg csak korlátozott számú gyakornokot tudnak felvenni, akikre általában úgy tekintenek, mint "három hónapig ott dolgozó rabszolgákra” - tette hozzá.
Mire jó a kommunikáció szak?
Azzal kapcsolatban, hogy szüksége van-e a képzésnek önmeghatározásra, Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató főszerkesztője elmondta: a hasznosságot nem lehet centivel kimérni. A kommunikáció minősége meghatározza az egész társadalom és a demokrácia minőségét, a szakemberek feladata pedig a leírástól szakpolitikák megalkotásáig terjed, és, ahogy minden tudományágban, itt is folyamatos megújulásra van szükség.
Müllner András szerint a média átszövi az egész életünket, ennek elemzéséhez pedig szakemberekre van szükség. Elmondta: a képzés egy három vagy öt évig tartó érzékenyítés, amely szociológiai, média-, bölcsészet- és nyelvtudományi kurzusokat is magába foglal. Az elsődleges cél pedig nem újságírók, médiamunkások képzése - a végzettek számtalan munkakörben elhelyezkedhetnek -, de ezekhez is elengedhetetlen az az események hátterének elemzésére való képesség.
Horányi szerint a legfontosabb cél, hogy a kommunikáció szakosok adekvát társadalomképet tudjanak kialakítani. Pintér Dániel Gergő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktorandusza, az MTA SZTAKI PR-menedzsere szerint a médiatudatosságra nevelés közös cél, ugyanakkor sok diszciplina van jelen a képzésen belül. Szerinte érdemes lenne elmozdulni a gazdasági és jogi területek felé is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
