Az erősáramú villamosmérnökök az átlagnál hamarabb találnak munkát és a bérükre sem lehet panasz. A hiányszakmák száma az utóbbi években egyre csak nő és nő. A legnagyobb cégek már a felsőfokú tanulmányaik alatt ajánlatokkal bombázzák a tehetséges diákokat.
Jó hírünk van a villamosmérnök-hallgatók, pályakezdők számára! Frissdiplomásokról szóló felmérések tanúsítják, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek az átlagnál hamarabb állnak munkába, jobb bért kapnak, és a munkanélküliség is alacsonyabb körükben. Ráadásul még a minimális szakmai gyakorlattal rendelkezők is megkereshetik a bruttó 300-400 ezer forintot.
Feladataik közé tartozik a villamos berendezések tervezése, fejlesztése, valamint a villamosenergia fejlesztése és elosztása, az energiarendszerek irányításával és üzemeltetésével könnyítik meg a mindennapi életünket.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint a népszerűségi rangsor második dobogóján villamosmérnöki alapszak áll.
| Erősáramú villamosmérnöknek tanulsz? |
Pályakezdőként próbálsz érvényesülni a munkaerőpiacon? Most megtalálhatod álmaid munkahelyét. Kattints ide a friss álláshelyekért! |
2017 szeptemberében képzést indító intézmények:
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
• Debreceni Egyetem Természettudományi és technológia Kar
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
• Pannon Egyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai kar
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar
A munkáltatók már a felsőfokú tanulmányaik alatt rendkívül csábító gyakornoki vagy ösztöndíjprogramokkal csábítják magukhoz a tehetséges fiatalokat. Az utóbbi években rendkívül nagy az igény a nyelvismerettel, illetve némi gyakorlati tapasztalattal rendelkező erősáramú villamosmérnökökre. Tehát a műszaki szakra való jelentkezés egy gimnazista számára az egyik legjobb döntés, amit meghozhat, ha érdeklődést mutat az ágazat iránt. Ma már ráadásul nem számít alapkövetelménynek, hogy a BME-n szerezze meg műszaki végzettségét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
