Az ország legkisebb felsőoktatási intézménye a Budapesti Kortárstánc Főiskola, ahol egészen családias lehet a hangulat. A rektori konferencia idei összesítése alapján 39 hallgatót oktatnak.  

Romológia és üvegtervezés szakon sem kell napokig memorizálni a neveket, erre a két szakra került be a legkevesebb - három-három - hallgató az idei felvételin (persze van olyan szak, ahova egy felvételiző sem jutott, azok az idén nem indulnak). 

Az ország legnagyobb egyetemén körülbelül annyian tanulnak, mint ahányan Vácon, Esztergomban vagy Siófokon élnek. A hallgatói létszám alapján a csúcstartó ugyanis a Debreceni Egyetem, 33 ezer hallgatóval.

A legmagasabb egyetemi épület a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje. Magasabb, mint a Mátyás-templom, és csak nyolc méterrel alacsonyabb, mint a Parlament vagy a Szent István-bazilika.

A legmagasabb egyetemi koli a Műegyetem Schönherz Zoltán Kollégiuma. Az épület 20 emeletes, 67 méter magas, és körülbelül ezer hallgató él benne.

Valószínűleg a Debreceni Egyetemre jár az ország legidősebb hallgatója - a negyedéves joghallgató 74 éves, ha megszerzi a diplomáját, már három oklevele lesz. Diákigazolványt nem kért, mert nyugdíjasként minden kedvezményt igénybe tud venni.

Minden budapesti elsétált már mellette legalább egyszer, de alig tudja valaki, hogy a paksi és a csillebérci kutatási atomreaktor mellett a Műegyetem campusán is van egy. A BME-s tanreaktor 1971-ben lett kész, és máig használják: fizikus- és mérnökhallgatókat, doktoranduszokat oktatnak itt, és kutatási feladatokra is használják.

Jelenleg Nógrád az egyetlen megye az országban, ahol nincs felsőoktatási képzés. (Az ígéretek szerint jövő szeptembertől újra lesz, erről itt olvashattok)

Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs - ebben a négy városban tanul a nappali tagozatos, alap- vagy mesterszakosok majdnem háromnegyede.

Eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt az ország legfiatalabb egyeteme, 2011-ben alapították. A rekorder idén szeptembertől a régi-új Testnevelési Egyetem lesz.