Első fokon pert nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen Bognár Bulcsú, az intézmény korábbi egyetemi docense, akit tavaly nyáron bocsátottak el. A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében az egyetemnek 15 napon belül vissza kell állítania az oktató jogviszonyát, továbbá meg kell térítenie az elmaradt munkabért – összesen 4,26 millió forintot –, annak késedelmi kamataival együtt, valamint a 2,14 millió forintos perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, a felek fellebbezhetnek – írja a HVG.

Bognár Bulcsút azt követően bocsátották el, hogy nem volt hajlandó elfogadni: az intézmény „a katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette azt a tanulmányát, amely a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti összefüggéseket vizsgálta. Az egyetem hivatalosan átszervezésre, illetve pénzügyi okokra hivatkozott, ám az érintett szerint ezek az indokok kizárólag rá vonatkoztak, és valójában jogellenes elbocsátás történt.

A docens 2025 nyarán indított pert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével. Álláspontja szerint az egyetem megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, és világnézeti alapon érte hátrány.

A bíróság ítéletében kimondta: „a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány”, vagyis elbocsátásának valódi oka az volt, hogy LMBTQ-tematikájú tanulmányt publikált.

A szóban forgó írás egyébként a vallástudomány egyik legelismertebb nemzetközi folyóiratában, a Religions című lapban jelent meg. Az egyetem szabályzata szerint az ilyen publikációk után honorárium járt volna, ám időközben módosították a belső előírásokat, és belefoglalták: a „katolikus szellemiséget sértő” publikációkért nem fizetnek díjazást. Arra azonban az egyetem nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy Bognár Bulcsú tanulmánya pontosan milyen módon sértette volna ezt a szellemiséget.

A per során az egyetem részéről elhangzott, hogy önmagában nem tiltott a szexuális és nemi kisebbségek helyzetének kutatása, sőt, korábban ilyen témájú publikációk után támogatást is folyósítottak. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy volt egy időpont, amikor ez a gyakorlat megváltozott. A tárgyalásokon több tanú is arról számolt be, hogy LMBTQ-témák miatt hátrány érte őket: volt, akinek nem engedték előadni ilyen témájú szakdolgozatát egy egyetemi rendezvényen, másokat pedig arra köteleztek, hogy feletteseikkel egyeztessék, kit hívhatnak meg vendégelőadónak.

A Pázmány dékánja szerint az lenne az igazi, ha a kollégák akadályoznák meg az egyház tanításával ellentétes nyilatkozatokat

Az egyetem vezetői tanúvallomásaikban elismerték, hogy álláspontjuk szerint az LMBTQ-témák kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb intézmény, és erre nem kívánnak forrásokat fordítani. A bíróság szerint ez önmagában nem jogsértő, ahogyan az sem, ha a katolikus szellemiség elvárásként szerepel a munkaszerződésben. Ugyanakkor az egyetem felelőssége lenne világos iránymutatást adni arról, hogy ez az elvárás mit jelent a gyakorlatban - mi fér bele ezekbe a keretekbe, és mi nem.