Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint kötelessége volt elindítani az etikai eljárást az oktatóik által kiadott publikáció miatt, ami az azonos nemű párok egyenrangúságával foglalkozik.
Az elmúlt napokban nagy port kavart a Pázmány esete, amikor is etikai eljárás indult három oktatója ellen a HVG-ben publikált írásuk miatt. Az intézmény korábban elmagyarázta, hogy a vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították, amit azóta le is zártak, az érintett oktatók pedig figyelmeztetésben fognak részesülni.
A 777 ennek kapcsán interjút készített az intézmény dékánjával, Birher Nándorral, aki egyértelművé tette, hogy bár ő kezdeményezte az eljárást, nem tagja a bizottságnak, ezért az „tőle teljesen függetlenül zajlott.”
A lap rákérdezett arra is, mennyire játszik szerepet a vallási hovatartozás a felvételi vagy oktatói kiválasztás során. Bár a dékán szerint nagyon fontos, hogy a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget, nem kell mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek lennie.
„Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban.”
- mondta Birher Nádor, aki azt is hozzátette, hogy az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie az oktatók közül.
Az interjúban szó esett Bognár Bulcsú, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének elbocsátásáról is, amelynek hátterében sajtóértesülések szerint az állt, hogy a kutató egy tanulmányában a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálta a melegek iránti attitűdöket.
A dékán cáfolta ezt az értelmezést, elmondása szerint a döntés hátterében kizárólag pénzügyi okok álltak. „A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni.”
A történtek kapcsán az a kérdés is felmerült, mennyire megengedett, hogy hallgatók LMBTQ-témában kutassanak. Erre az alábbit választ kapták:
„Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
