A Pázmány dékánja szerint az lenne az igazi, ha a kollégák akadályoznák meg az egyház tanításával ellentétes nyilatkozatokat

Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint kötelessége volt elindítani az etikai eljárást az oktatóik által kiadott publikáció miatt, ami az azonos nemű párok egyenrangúságával foglalkozik.

  • Eduline

Az elmúlt napokban nagy port kavart a Pázmány esete, amikor is etikai eljárás indult három oktatója ellen a HVG-ben publikált írásuk miatt. Az intézmény korábban elmagyarázta, hogy a vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították, amit azóta le is zártak, az érintett oktatók pedig figyelmeztetésben fognak részesülni.

Több mint 6000 fő írta alá a Pázmány hallgatóinak nyilatkozatát, hogy megszüntessék a három oktató ellen indított eljárást

A 777 ennek kapcsán interjút készített az intézmény dékánjával, Birher Nándorral, aki egyértelművé tette, hogy bár ő kezdeményezte az eljárást, nem tagja a bizottságnak, ezért az „tőle teljesen függetlenül zajlott.”

A lap rákérdezett arra is, mennyire játszik szerepet a vallási hovatartozás a felvételi vagy oktatói kiválasztás során. Bár a dékán szerint nagyon fontos, hogy a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget, nem kell mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek lennie.

„Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban.”

- mondta Birher Nádor, aki azt is hozzátette, hogy az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie az oktatók közül.

Az interjúban szó esett Bognár Bulcsú, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének elbocsátásáról is, amelynek hátterében sajtóértesülések szerint az állt, hogy a kutató egy tanulmányában a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálta a melegek iránti attitűdöket.

A dékán cáfolta ezt az értelmezést, elmondása szerint a döntés hátterében kizárólag pénzügyi okok álltak. „A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni.”

A történtek kapcsán az a kérdés is felmerült, mennyire megengedett, hogy hallgatók LMBTQ-témában kutassanak. Erre az alábbit választ kapták:

„Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni.”

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.