A Pázmány dékánja szerint az lenne az igazi, ha a kollégák akadályoznák meg az egyház tanításával ellentétes nyilatkozatokat

Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint kötelessége volt elindítani az etikai eljárást az oktatóik által kiadott publikáció miatt, ami az azonos nemű párok egyenrangúságával foglalkozik.

  • Eduline

Az elmúlt napokban nagy port kavart a Pázmány esete, amikor is etikai eljárás indult három oktatója ellen a HVG-ben publikált írásuk miatt. Az intézmény korábban elmagyarázta, hogy a vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították, amit azóta le is zártak, az érintett oktatók pedig figyelmeztetésben fognak részesülni.

Több mint 6000 fő írta alá a Pázmány hallgatóinak nyilatkozatát, hogy megszüntessék a három oktató ellen indított eljárást

A 777 ennek kapcsán interjút készített az intézmény dékánjával, Birher Nándorral, aki egyértelművé tette, hogy bár ő kezdeményezte az eljárást, nem tagja a bizottságnak, ezért az „tőle teljesen függetlenül zajlott.”

A lap rákérdezett arra is, mennyire játszik szerepet a vallási hovatartozás a felvételi vagy oktatói kiválasztás során. Bár a dékán szerint nagyon fontos, hogy a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget, nem kell mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek lennie.

„Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban.”

- mondta Birher Nádor, aki azt is hozzátette, hogy az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie az oktatók közül.

Az interjúban szó esett Bognár Bulcsú, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének elbocsátásáról is, amelynek hátterében sajtóértesülések szerint az állt, hogy a kutató egy tanulmányában a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálta a melegek iránti attitűdöket.

A dékán cáfolta ezt az értelmezést, elmondása szerint a döntés hátterében kizárólag pénzügyi okok álltak. „A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni.”

A történtek kapcsán az a kérdés is felmerült, mennyire megengedett, hogy hallgatók LMBTQ-témában kutassanak. Erre az alábbit választ kapták:

„Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni.”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.