Mennyit kell fizetnetek az albérletért, ha nem kaptok kollégiumi helyet?

Az egyetemisták körében legnépszerűbb, maximum 40 négyzetméteres budapesti garzonlakásokat június elején átlagosan havi 110 ezer forintért hirdették, ez 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten.

  • Eduline
Túry Gergely

Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint az elmúlt években átalakult a budapesti, valamint a nagy egyetemvárosok albérletpiaca, mert a diákoknak a konkurenciával is számolniuk kell - írja a hvg.hu.

Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint az egyetemvárosok munkaerő-piaci szempontból jó helyzetben vannak, ezért sokan költöznek a nagyvárosokba munkalehetőség és magasabb fizetés reményében. Emiatt pedig az adott városban munkát vállalók, friss diplomások is élénkítik az albérletpiacot.

Az állással rendelkezők tehát lényegében versenytársat jelentenek a felsőoktatás nappali képzéseibe tartó több mint 150 ezer diák közül azoknak, akik albérletben szeretnének lakni. Az elemzésből kiderül, hogy a diákok és fiatalok körében legnépszerűbb, maximum 40 négyzetméteres budapesti garzonlakásokat június elején átlagosan havi 110 ezer forintért hirdették, ez 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten. A debreceni garzonok bérleti díja 8 százalékkal 70 ezer forintra nőtt, a szegedieké kiugró mértékben, 44 százalékkal 65 ezer forintra emelkedett, Pécsen 14 százalékos drágulás történt, így 80 ezer forintért kínálják a garzonokat. Miskolcon szintén 10 százalékkal 55 ezer forintra nőtt a bérleti díj.

Győr kivételes, mivel ott 23 százalékkal 60 ezer forintra csökkent az átlagos bérleti díj a garzonpiacon. “A győri bérleti díjak csökkenése részben azzal magyarázható, hogy megnőtt a kínálat, többek között azért, mert Győrben rengeteg új lakás épült. A győri jelenség előrevetítheti a budapesti garzonlakások bérleti díjának mérséklődését is, hiszen a következő egy-két évben több ezer olyan lakást adhatnak át, amit befektetők vásároltak kiadási céllal.” - mondta Balogh.

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki nem kap kollégiumi szobát

Budapesten 10 százalékkal drágultak az albérletek éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak. Debrecenben 88 ezer forintos, Szegeden 85 ezres, Pécsen 95 ezres, Miskolcon pedig 70 ezer forintos szintnél jár az albérletek átlagára. Budapesten nincs olyan kerület, ahol az átlagos bérleti díj 100 ezer forintnál olcsóbb lenne, a fővárosi bérleti díjak átlaga pedig 149 ezer forint.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.