Új felsőoktatási testületek jönnek létre márciusban

Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és...

  • MTI

Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és szintén ekkor jön létre a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett alapítandó Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT).

A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a MAB tagjainak megbízása február 29-én megszűnik, az új testület március 1-jén tartja alakuló ülését. A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak és tagjainak megbízása is lejár február 29-én, a Felsőoktatási Tervezési Testület márciusban jön létre.

A közlés szerint a kormány február 15-i ülésén fogadta el a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló rendeletet, amely a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság működését és hatáskörét, a Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozását és működését szabályozza.

A diplomák minősége és elfogadottsága, a felsőoktatás minősége szempontjából meghatározó, hogy miként tudja segíteni e két szervezet a hazai felsőoktatást - olvasható a dokumentumban.

Az anyag rögzíti, hogy a MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Foglalkozik a hazai és külföldi intézmények működésének engedélyezésével, az alapító okirat módosításával, képzési programok létesítésével, indításával, doktori iskola létesítésével, egyetemi tanári cím adományozásával.

Az FTT a Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogutódjaként, fejlesztési kérdésekben közreműködő, véleményező és javaslattevő, szakértő testületként jön létre. Felméri a felsőoktatással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci igényeket és szükségleteket, oktatáspolitikai döntéseket megalapozó kutatást végez, elemzéseket készít.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.