Több ezer diák vonult fel november végén Londonban, a felsőoktatás költségei és a szociális juttatások csökkentése ellen tiltakoztak – mint arról már többször is beszámoltunk, Nagy-Britanniában idén szeptembertől háromszorosára emelték az egyetemi tandíj felső határát, így van olyan intézmény, ahol hárommillió forintot is elkérnek egyetlen tanévért.

Nem ez volt az első eset, hogy a szigetországban a növekvő költségek ellen tiltakoztak az egyetemisták: 2010 és 2011 őszén is tízezrek vonultak az utcára, hogy a tervezett lépések ellen tiltakozzanak. Két éve a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, a szavazás után pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett, autókat rongált meg, kirakatokat tört be.

Idén ősszel Olaszországban is utcára vonultak a diákok, a kormány megszorításai ellen tiltakoztak. A „No Monty-day” című tüntetésen néhányan festék- és papírbombákkal, tojással dobálták meg a bankok kirakatait, volt, aki petárdát robbantott, mások hulladéktartókat gyújtottak fel, de komolyabb incidens nem történt.

Tavasszal Bécsben tüntettek a hallgatók, akik többek között az egyetemi tandíj bevezetése ellen tiltakoztak. A néhány száz fős tömeg a Bécsi Egyetem központi épületének egyik termét is elfoglalta, és mivel a diákok nem távoztak önként, rendőrök vezették el a tüntetőket. 2009-ben hasonló egyetemfoglalást hajtottak végre a hallgatók, akkor két hónapig tartottak a tiltakozó akciók.

2011 őszén több ezer madridi középiskolás és egyetemista vonult utcára, hogy az oktatásfinanszírozás megkurtítása ellen tiltakozzon. A megmozdulás erőszakba torkollott, több hallgatót is letartóztattak a rendőrök, mert sokszori felszólítás után sem hagyták el a parlament környékét.

Tüntetések Európán kívül

A québeci felsőoktatási intézményekben idén februárban kezdtek sztrájkolni a diákok, a tervezett tandíjemelés ellen tiltakoztak. Néhány tüntetést is tartottak, ám augusztusban abbamaradt az akció, mert sokan attól tartottak, nem tudják folytatni a tanulmányaikat, és soha nem szereznek diplomát.

A chilei fővárosban legutóbb augusztusban szabadultak el az indulatok: az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be az oszlatáshoz. A hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és népszavazás kiírását követelték. A kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében korábban adóemelést jelentett be, ám a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem volt hajlandó.