A menesztés okáról részleteket még nem lehet tudni.
Menesztették az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának dékánját, Mikonya Györgyöt – értesült a 24.hu.
A lap többször kereste a kart és az Eötvös Loránd Tudományegyetem sajtóirodáját, a hír megerősítésén túl arról is érdeklődve, hogy a dékán menesztésének van-e köze az elmúlt napokban megjelent hírekhez, amelyek a karon felmerült szexuális zaklatásos esetekről szóltak. Egyelőre nem kaptak választ.
Korábban megjelent egy írás, aminek szerzője azt állítja, hogy az ELTE egyik professzor emeritus címre is esélyes oktatója szexuálisan zaklatta, nemcsak őt, hanem más kollégákat és hallgatókat is. A poszt írója azt is hozzátette: az ügyben etikai tárgyalás volt az egyetemen, ennek eredményét várja „hetek óta”.
Az írás azt is megjegyezte, hogy arról a karról van szó, ahol pár éve a gólyatábori erőszak történt, ez pedig a Tanító- és Óvóképző Kar.
Az ELTE-t is elérte a zaklatási botrány: üzent a hallgatóknak a HÖK
"Számíthattok ránk, erre szavunkat adjuk" - többek között ezt üzente az ELTE HÖK a Facebookon a hallgatóknak, miután pénteken az Index arról írt, hogy egy névtelen Facebook-üzenet szerzője azt állítja, az ELTE egyik professzor emeritus címre is esélyes oktatója szexuálisan zaklatta, nemcsak őt, hanem más kollégákat és hallgatókat is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
