A két vitába került vezető ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, az igazság más-más szálait kibontva az Műegyetem GTK-jának elcsatolásáról és a belső feszültségről.
Október 24-én robbant a hír, hogy a BME GTK, az egyetem legnagyobb, hatezres hallgatóságú kara, egyben a legtöbb bevételt szerző intézménye kiválhat és az ELTE berkein belül folytathatja a működését, ahol nagy igény lenne egy színvonalas gazdasági képzésre. Az félinformációk tengeréből annyi kiderült, hogy hivatalosan nincs terítéken a kar elcsatolása, bár egy éve már zajlik a vizsgálódás a színfalak mögött. A GTK sem véletlenül kacsingat kifelé, az egyetemen belső feszültség van a kar helyzete miatt: a kar vezetése szerint elnyomják őket és eredményeiket nem ismerik el az egyetemen belül.
Az egyetem hallgatói lapja a Műhely tükörinterjút készített a két érintett vezetővel, Józsa János rektorral, valamint a felfüggesztett Andor György dékánnal. A szerkesztés nélkül közölt interjúban a legfontosabbal indítottak, hogy valóban reális tényező-e, hogy elcsatolják a kart a Műegyetemtől. A rektor szerint irányadó, hogy a döntésben kompetens EMMI sem számolt be hivatalos felkérésről az elcsatolásra, valamint közölte, hogy a minisztériumnak nincsenek ilyen tervei. Andor György felfüggesztett dékán viszont megerősítette, hogy 2015 óta infromális módon felmerült, hogy a kar elszakadjon.
A hallgatókat számos módon érintheti egy esetleges elcsatolás, a rektor egy bizottságot alakítana ki, amely megvizsgálná, hogy milyen lehetőségeik vannak. A dékán is ezzel egybehangzó választ adott, annyi eltéréssel, hogy jelezte, korábban semmilyen egyeztetés nem volt erről. A cél úgy látszik, hogy egy ilyen esetben minimalizálják a a hallgatókat érintő változásokat.
Lényegében nincs olyan hivatalos személy, aki képviselheti őket BME és más szervezetek előtt Andor György felfüggesztése óta, de tárgyalni szeretnének. A kar elcsatolása is még bizonytalan, de tüntetésre nem készülnek. A BME GTK QII-es épületében gyűltek össze a hallgatók, hogy a hallgatói önkormányzat segítségével tájékozódjanak, hogy pontosan mi történik a karral: miért függesztette fel a rektor Andor György dékánt, mennyiben valós az elcsatolás lehetősége?
A BME szenátusa kiadott egy állásfoglalást, miszerint az intézménynek szüksége van egy "humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató" szervezeti egységre. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a felfüggesztett dékánt, hogy mennyire volt egységes ez az állásfoglalás, és neki ebben mennyi szerep jutott:
Az október 24-i szenátusi ülés egyebek napirendi pontjában hirtelen kiosztottak egy már előre megírt állásfoglalást, aminek elolvasása után rögtön szavazás történt. Részemről a szövegezésben nem vehettem részt. Az állásfoglalás egyébként a GTK-t külön nem említi, csupán egy „humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezetet”. Ebbe a megfogalmazásba azért sok minden belefér. Ennek elfogadása után, bár jeleztem hozzászólási szándékom, nem kaptam szót, majd néhány másodperc múlva Rektor úr már fel is függesztett mint dékánt, így sok idő nem állt rendelkezésemre a Kar vezetőjeként az egység megtartásáért tenni.
A Józsa János elmondta, hogy Andor György dékán felfüggesztésével egy olyan folyamat megállítása volt a célja, hogy az egyetemi vezetés ne csak a hírek után fusson, hanem érdemben tudjon tájékozódni a GTK helyzetéről. Érdekesség, hogy korábban - bár a hökkel kapcsolatban - úgy nyilatkozott, hogy
Az elsődleges szint a demokratikusan megválasztott vezetők kommunikálása, véleménycseréje döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenysége.
Felmerül a kérdés, hogy ez miként valósulhat meg, ha a rektor felfüggesztette az érintett kar dékánját.
Andor is elmondta, hogy a felfüggesztés indoklása az volt, miszerint nem számolt be megfelelően a karon zajló folyamtokról, de ezt ő elutasítja, szerinte az információkat még félhivatalos formájukban is eljuttatta az egyetemi vezetésnek és a szenátusnak. Úgy ítéli meg, hogy a kari autonómia lehetővé teszi, hogy bizonyos ügyeket szabadon intézzenek, erre a felfüggesztése óta nincs lehetőség.
Van olyan intézmény, akik nagyon jól jártak a különböző karok átszervezésével, valahol viszont egyes műhelyek évtizedes identitását törték derékba. Az oktatási tárca számos olyan intézményi átszervezést hajtott végre a felsőoktatásban, melyek több ezer hallgatót és oktatót érintettek, sokszor vegyes fogadtatással.