Háromról négy évre emelhetik a doktori képzés idejét

A felsőoktatási államtitkárság már tárgyal az ösztöndíjas doktori képzés idejének meghosszabbításáról, és az ösztöndíjak mértékét is emelnék.

  • Eduline
MTI / Vajda János

Keresztes Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) új elnöke szerint bizonyos feltételek mellett támogatható a doktori ösztöndíjas képzés időszakának meghosszabbítása és az ösztöndíj mértékének emelése, erről Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint már tárcaközi egyeztetések zajlanak - írja az MTI.

Több fórumon is komolyan felmerült, a doktorképzés ösztöndíjas időszakát háromról négy évre kellene emelni, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi képzési időszak alatt nagyon kevesen tudnak fokozatot szerezni - fejtette ki Keresztes. Ezt a koncepciót a DOSZ támogatni tudja, ha a fokozatszerzés jelenlegi rendszere is változik, és bevezetnek egy egységes doktorképzési minőségbiztosítási rendszert. Ennek megvalósítása érdekében szervezetük egyeztetést kezdett az Országos Doktori Tanáccsal és további felsőoktatási szervezetekkel. Hozzátette, a hazai doktorképzés nem csupán az egyetemek számára nyújt oktatói utánpótlást, hanem jelentős potenciált jelent a hazai kutatási, fejlesztési, innovációs ágazatokban, és tudománydiplomáciai szempontból is fontos.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.