„A kormány szerint nem fontosak a hallgatók” - írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, amely szerint hiába jelezték többször, hogy a hallgatói ösztöndíjak összege tíz éve nem emelkedett, a kormány semmit nem tesz.
„A 2018. évi költségvetési törvény szerint Magyarország Kormánya számára nem fontosak a felsőoktatási hallgatók, és nem érdekes, hogy milyen körülmények között töltik mindennapjaikat” - írják csütörtök reggeli közleményükben, hozzátéve: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája több alkalommal is jelezte, hogy alacsonyak a felsőoktatási hallgatók ösztöndíjai, azok az elmúlt 10 évben nem emelkedtek semmit.
„Kutatással támasztotta a szervezet alá a hallgatók rossz helyzetét, majd javaslatokat dolgozott ki a rendszer átalakítására, hogy jobb, igazságosabb, hatékonyabb legyen az elosztási rendszer - a biztató tárgyalások után azonban azt látjuk, hogy mégsem fontosak a felsőoktatási hallgatók a kormány számára” - tették hozzá.
Azt írják, a felsőoktatáson belül minden szereplő üdvözölte az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégiát, „hiszen ez egy előremutató program, melynek létjogosultságát - a stratégiában is hivatkozott - felméréseink is alátámasztják. Fontossága ellenére mégis az olvasható ki a költségvetésből, hogy a kormány számára nem fontos, hogy a hallgatók hol élnek, milyen körülmények között töltik mindennapjaikat”.
Hozzáteszik: májusban elindított, Jövőkép nevű országos hallgatói fórumsorozatukon is az derült ki, hogy ezeken a területeken minél előbbi előrelépések szükségesek.
Hozzáfog az ösztöndíjreformhoz a HÖOK
Komoly emelést és átfogó reformot tervez az ösztöndíjak és szoctiális támogatások terén a Gulyás Tibor vezette HÖOK. Nem csak egyszerűen több pénzt kérnének a kormánytól, hanem átfogó terveket fogalmaznak meg a hallgatók hétköznapi terheinek csökkentésére. A cél, hogy a lehető legnagyobb mértékben a tanulmányaikra koncentrálhassanak a jól teljesítő hallgatók, melyhez érdemi támogatást kaphatnak.
Közel 200 milliárdból fejlesztik a magyar kollégiumokat
Mintegy 193 milliárd forintot fordítanak a következő években kollégiumi fejlesztésekre, amelyek során új kollégiumokat is létesítenek - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn. Balog Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány által elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia 123 kollégiumot és összesen 37 467 helyet érint.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
