Harminc-negyven százalékkal kénytelen csökkenteni a hallgatók szociális támogatására fordított összeget az Eötvös Loránd Tudományegyetem - bár az intézmény hallgatói létszáma nem változott, az emberierőforrás-minisztérium a korábbinál jóval kisebb összeget ítélt meg az egyetemnek, amely több hete jelezte a tárcának a problémát, választ azonban egyelőre nem kapott. Nem csak az ELTE-n jelent problémát a hallgatói juttatások kifizetése.
Kellemetlen meglepetés érte márciusban az ELTE rászoruló hallgatóit, az intézményben ugyanis 30-40 százalékkal kellett csökkenteni a szociális juttatások összegét az egyetem állami támogatásának drasztikus csökkenése miatt. Míg 2011-ben 19,8 milliárd forintot, tavaly már csak 19,46 milliárdot, az idén pedig még kevesebbet, 13,44 milliárdot kapott az intézmény.
511 milliós mínuszból indulnak
Az egyetem hallgatói önkormányzata február végén tudta meg, hogy félmilliárd forinttal csökkent az ELTE-nek biztosított, hallgatói juttatásokra fordítható állami támogatás, a hallgatói normatíva, amelyből a szociális támogatásokat és a tanulmányi ösztöndíjat fizetik.
A hiányzó 511 millió forint 4294 egyetemista normatívájának felel meg, a kiesés miatt azokat a hallgatókat nem tudja a korábbi mértékben támogatni az intézmény, akik rászorulók ugyan, de nem fogyatékkal élők, tartós betegek, nagycsaládosok vagy árvák, illetve azok az ELTE-sek sem számíthatnak anyagi segítségre, akik valamilyen váratlan esemény, például valamelyik szülő munkahelyének elvesztése miatt nem tudják finanszírozni tanulmányaikat (lásd keretes írásunkat).
Bár január 1-je óta a felsőoktatási törvényben szerepel a hallgatói normatíva összege - minden állami ösztöndíjas hallgató után 119 ezer forint éves támogatás jár az egyetemnek -, a kormány által meghatározott összeg csak 12 700 államilag támogatott hallgató juttatásait fedezi. Pedig az ELTE-n évek óta körülbelül 17 ezer ösztöndíjas hallgató tanul. "Ez azt jelenti, hogy az intézmény nem kapta meg a törvényben előírt, hallgatói juttatásokra fordítandó összeget” – mondta az eduline-nak Kalina Gergely, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, aki szerint - mint arról az ELTE Online múlt héten beszámolt - ezzel törvénysértés történt.
Kalina Gergely szerint azzal nem számolhatott a kormány, hogy csökkenni fog az ELTE-s hallgatói létszám. Legalábbis akkor biztosan nem így lesz, ha a kormány betartja ígéretét, és szeptemberben legalább 55 ezer elsőéves kezdheti meg tanulmányait államilag finanszírozott formában: ebben az esetben az ELTE-n marad, sőt emelkedik a hallgatói létszám.
Az EHÖK az ELTE Online-on megjelent cikkben azt írta: a kormányzat egyszerűen úgy döntött, hogy a hallgatói juttatásokra fordított összeget csökkenti, és azt gondolták, a legnagyobb egyetemeken kevésbé tűnik fel a hiány. Ez utóbbiban alaptalanul bíznak: mivel a támogatást a hallgatói létszám alapján utalják, valójában nincs különbség a kisebb és a nagyobb intézmények között.
A Budapesti Corvinus Egyetemnek az előzetesen tervezetthez képest negyven százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de az intézmény kérésére ezt most újraszámolják. A hallgatók addig csökkentett összegű támogatást kapnak, azt is két hét késéssel. A részleteket itt olvashatjátok. |
Tizenötezer forinton múlik a diploma
Kalina Gergely szerint a diákok felháborodtak, az egyetemi hallgatói önkormányzat több panaszlevelet kapott. „A hallgatók terveztek az összeggel, és arra számítottak, hogy abban nem lesz nagy változás. Így nem tudják előre tervezni a félévet, nem tudnak dönteni, hogy kell-e dolgozniuk, szükségük lesz-e pluszforrásokra a kollégium befizetéséhez vagy élelmiszerre, öltözködésre: van, akinek ez a csökkenés ellehetetleníti a tanulmányait” - tette hozzá.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2012-es felmérése szerint az egyetemisták, főiskolások fele tizenötezer forintos kiesés esetén nem tudná folytatni tanulmányait, ez az az összeg, amelynek köszönhetően – ha szűkösen is – még ki tudják gazdálkodni a szállás, az utazás és az élelmiszer árát. A hallgatók további 23,2 százaléka pedig akkor kerülne nagy bajba, ha 15 és 20 ezer forinti összeg hiányozna havonta a pénztárcájából. Az állami támogatás csökkenése mellett probléma az is, hogy a hallgatói normatíva összege öt éve változatlan, így reálértéken sokkal kevesebbet ér: erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Az automatikusan utalt támogatásokhoz tartozik az alaptámogatás: ez egy egyszeri juttatás, amelyet tanulmányaik első félévében kapnak a hallgatók. Az alap- vagy osztatlan képzésben résztvevők a hallgatói normatíva 50 százalékát – 59 500 forint -, a mesterszakosok 75 százalékát – 89 250 forint - kapják. Alaptámogatásra jogosultak a fogyatékossággal élő vagy egészségi állapotuk miatt rászorult hallgatók, a hátrányos helyzetűek és halmozottan hátrányos helyzetűek, a családfenntartók, a nagycsaládosok, a félárva és árva hallgatók, illetve azok, akiknek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.
A rendszeres szociális ösztöndíj minimális összegére is automatikusan jogosultak a rászoruló hallgatók. Ezt havonta utalják, fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos és árva hallgató esetében összege nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20 százalékánál (23 800 forint havonta), hátrányos helyzetű, gyámság alól nagykorúság miatt kikerülő és félárva hallgató esetében a normatíva 10 százalékánál (11 900 forint havonta).
A nem automatikus juttatások közé tartozik az ELTE-n azoknak a hallgatóknak a rendszeres szociális támogatása, akik nem tartoznak a fenti kategóriákba. Pályázat útján nyerhető el a rendkívüli szociális támogatás is: ezt azok igényelhetik, akik váratlan esemény - az egyik szülő halála, állás elvesztése stb. - miatt kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. A szociális juttatások minimális összegét kormányrendelet szabályozza.
|