Hol lehet kiereszteni a fáradt gőzt egy-egy vizsga után? Bertók Eszter, a Budapesti Metropolitan Egyetem harmadéves televíziós műsorkészítő szakos hallgatója mesélt az Eduline-nak az egyetemi éveiről, tapasztalatairól.
Milyen volt az első éved?
Az első évem borzasztóan nehéz volt, sok tárgyam, rengeteg házi feladatom és vizsgám volt, nagyon el voltam havazva. Igaz, többnyire mindent megcsináltam határidőre, de nagyon sokat stresszeltem. Emlékszem, rövid eseményriport videókat kellett gyártani, és szinte mindenki be volt parázva, hogy hogyan is kell, mert eleinte fogalmunk sem volt róla, hogy néz ki egy ilyen, és emiatt úgy tűnt, mint ha a mélyvízbe dobtak volna minket. De utólag belegondolva nem is bánom, hogy így történt, hiszen megtapasztaltuk és megtanultuk saját magunkon, hogy ez hogyan is működik. Ami nagyon megmaradt bennem, az a gólyatábor. Főként azért, mert a csoporttársaim nagy részét, illetve azokat az embereket, akikkel egy előadásokra jártunk, már ott megismerhettem, így "nem voltam egyedül".
Milyen elvárásokkal érkeztél az egyetemre, ebből mi az, amit megkaptál és kiemelnél? Mi az, amin esetleg változtatnál?
Szerettem volna a televíziózás minden rétegébe belelátni, vágás, operatőrködés, műsorvezetés stb. Hatalmas pozitívum, hogy taníthattak olyan szakemberek, akik tényleg értenek ahhoz, amit csinálnak, mint például Hadas Kriszta, Szily Nóra vagy Born Ádám. Amin változtatni lehetne, az a szakmai gyakorlattal kapcsolatos, de itt is többnyire a papírozás része az, amire gondolok. Szinte sehol nincs értelmesen leírva, hogy a szakmai gyakorlatot igazoló lap leadásának mi a menete. Ezenkívül a beszédtechnika órát inkább úgy intézném, hogy minimum 2, de inkább 3 évig tanulhassuk (mert most csak egyéves tárgy).
Cikksorozatunkban utánajárunk, hol lazítanak, buliznak, pihennek, kirándulnak a különböző egyetemek és főiskolák hallgatói. Mit szeretnek az alma materben, és min változtatnának? Hol szoktak ebédelni, sportolni, barátokkal találkozni? Hetente egyszer mikrofonvégre kapunk egy-egy hallgatót. |
Igénybe veszed az egyetemi sportolási lehetőségeket?
Nem hiszem, hogy nálunk van ilyesmi. Vagy lehet, csak én nem hallottam róla.
Melyik a kedvenc helyed a campuson?
A Rottenbiller utcai épületnek a földszintjén lévő moziszékek. Illetve ugyanebben az épületben a stúdió. (Bár oda nem lehet bemenni akármikor.)
Hol szoktál ebédelni? Milyen jó helyek vannak az egyetem környékén?
Általában a Rottenbiller utcai épületben vagyok, úgyhogy többnyire mekizek vagy az aluljáró pizzázójánál költöm a pénzem. De mivel közel lakom az egyetemhez, van, hogy hazaszaladok enni, ha az időm engedi.
Hova jártok bulizni?
Párszor volt, hogy amikor az Örsön lévő épületben vizsgáztunk, utána beültünk a tőle nem messze lévő Zöld kancsó nevű kocsmába, és ott engedtük ki a fáradt gőzt. Egyébként nem nagyon járok kocsmázni. Egyetemi bulikba még eleinte jártam, főleg a gólyabálos bulira emlékszem. Ezenkívül talán még két egyetemi buliban voltam, de nem tartottam/tartom olyan fontosnak, hogy részt vegyek mindegyiken.
Kirándulás, kikapcsolódás? Mit ajánlasz Budapesten?
Mostanság a csoporttársaimmal rákaptunk a The box nevezetű kis kávézó/sütizőre. Mivel már csak a Rottenbiller utcai épületbe járok, így ez kb. 10 perc sétára található, a Keleti pályaudvar parkolójával szemben. Egyébként gyakran megfordulok a Deák téren, mert a barátnőimmel ott találkozunk, de a színházat sem sorolnám utolsó helyre, a József Attilában még nem láttam rossz előadást.
Milyen az élet egyetemistaként Debrecenben? Az Eduline-nak Ábel Andrea Anna mesélt erről, aki idén végzett a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának turizmus és vendéglátás szakán. Milyen volt az első éved? Hozzá kellett szoknom az új életritmushoz és meg kellett tanulnom, hogy hogyan tartsam meg az egyensúlyt a rengeteg buli vagy rendezvény és a tanulás között.