Debrecenben hozzák létre az első európai ajurvéda tanszéket, az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a Debreceni Egyetem (DE) és az indiai AYUSH Akadémia vezetői.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora az aláírás után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a nyugati orvostudomány nem tud mit kezdeni a krónikus betegségek megelőzésével, rehabilitációjával, nem tudja a választ arra, hogyan kell megőrizni az egészséget, míg az ötezer éves ajurvéda mindezt tartalmazza.
Az ajurvéda olyan komplex terület, amely magában foglalja az élelmiszer- és a gyógyszertudományt, a filozófiát, a természettudományi kutatásokat, a masszázst és a mozgásfejlesztést is. A Debreceni Egyetem fogékony az ázsiai orvostudományok iránt, és támogatja, hogy ezt a hatékony orvosi gyakorlatot Magyarországon is el lehessen sajátítani - jelezte a rektor, hozzátéve: az együttműködésnek része, hogy az ajurvédikus képzést beépítsék a DE graduális képzésébe az indiai kormány és az AYUSH Akadémia támogatásával.
Malay Mishra, India budapesti nagykövete a megállapodás aláírása után elmondta: Debrecenben hozzák létre Európa első ajurvéda központját, amely a helyi vállalkozásokkal összefogva reményeik szerint termékek előállítására és az európai piac elérésére is lehetőséget teremt majd.
Az ősi tudást a Debreceni Egyetemre egy 35 éves tapasztalattal rendelkező indiai szakember hozza el, aki a farmakológiai és farmakoterápiás intézet munkájába kapcsolódik be, és közreműködik a tananyagfejlesztésében is - közölte a nagykövet. Azt mondta, azért döntöttek Debrecen mellett, mert a város gyógyszergyártási központként működik, ahol minden szükséges tudás rendelkezésre áll.
Nilanjan Sanyal, az AYUSH Akadémia elnöke hozzátette: az elöregedő társadalomban új betegségek jelennek meg, amelyek gyógyításában nem feltétlenül hatékonyak a meglévő módszerek, ezért a nyugati orvoslás és az ajurvédikus tanok együttes használata az egész társadalom javára válik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
