Az átlagos hétköznapoknál egy kicsit kevésbé mozgalmas, de annál izgalmasabb időszak következik az egyetemisták számára, hiszen hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak. A vizsgák között azonban számos egyetemen tartanak téli szünetet, hiszen se a hallgatók, se a vizsgáztató tanárok nem szeretnének karácsony napján is az egyetem padjaiban ülni és vizsgáztatni. Összeszedtük, mettől meddig tart a pihenőidőszak a nagyobb budapesti egyetemeken.
Bár nem minden egyetem jelöli a tanév rendjében, de azért az érdemes tudni, hogy december 24-27. között azokon az egyetemeken sem vizsgáztatnak, ahol ezt külön nem tüntették fel.
A téli pihenő azonban számos intézményben tovább tart, mint a karácsony néhány napja és január 1-je.
Az
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a tanév rendje szerint a vizsgaidőszak december 16-án kezdődik és 2025. január 1-ig tart. A téli szünet időpontját nem jelölték ki, de az ünnepek alatt feltételezhetően itt sem lesznek vizsgák, a két ünnep között viszont előfordulhatnak, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen is.
A vizsgák időpontjait a Neptunban hirdetik majd meg.
Hogy mikor kezdődik és meddig tart a vizsgaidőszak a felsőoktatási intézményekben, arról az alábbi cikkünkben találtok bővebb információt:
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
