Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kevesebb mint egy hónap és elkezdődik az őszi félév vizsgaidőszaka. Az egyetemek gyakran két részletben – decemberben és januárban -, külön hirdetik meg a időpontokat, de olyan intézményt is találtunk, ahol még téli szünet is lesz.
A vizsgaidőszak kezdete a legtöbb egyetemen idén december 16-ra, hétfőre esik. A listánkon szereplő intézmények közöl a BME hallgatói pihenhetnek majd a leghamarabb, ugyanis náluk már 2025. január 24-én véget érnek a vizsgák. A Corvinuson és az ELTE-n azonban csak február 1-jén fejeződnek be a számonkérések.
A legkésőbbi időpontot pedig az Óbudai Egyetemen hirdették ki, ott ugyanis még február 8-án is mehetnek a hallgatók vizsgázni.
Vizsgaidőszakok az egyetemeken:
Corvinus:
ELTE:
BME:
BGE:
PPKE:
Óbudai Egyetem:
Miskolci Egyetem
A Corvinuson és a Miskolci Egyetemen külön téli szünetet is hirdettek. Az előbbinél december 23-tól január 05-ig, az utóbbinál pedig december 21-től január 1-ig tart az ünnepi időszak. Természetesen a többi intézményben sem mennek a diákok december 24-én vagy 25-én számonkérésre, azonban máshol külön dátumot a szüntere nem adtak meg.
Fontos megjegyezni, hogy sok esetben az intézményeken belül, karonként is eltérhet, mikor vizsgázhatnak a hallgatók. Például a Pécsi Tudományegyetemen a Bölcsészet- és társadalomtudományi Karon 2024. december 9. és 20., valamint 2025. január 6. és 24. között vannak a vizsgák, a Közgazdaságtudományi Karon azonban 2024. december 11-19. és 2025. január 2-22. a megadott intervallum. Olyan is előfordulhat, hogy a végzős hallgatóknak külön hirdetik meg a vizsgákat, amelyeknek időpontjai különböznek a többi hallgatóétól.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.