Mikor kezdődik a vizsgaidőszak a nagyobb egyetemeken?

Kevesebb mint egy hónap és elkezdődik az őszi félév vizsgaidőszaka. Az egyetemek gyakran két részletben – decemberben és januárban -, külön hirdetik meg a időpontokat, de olyan intézményt is találtunk, ahol még téli szünet is lesz.

A vizsgaidőszak kezdete a legtöbb egyetemen idén december 16-ra, hétfőre esik. A listánkon szereplő intézmények közöl a BME hallgatói pihenhetnek majd a leghamarabb, ugyanis náluk már 2025. január 24-én véget érnek a vizsgák. A Corvinuson és az ELTE-n azonban csak február 1-jén fejeződnek be a számonkérések.

A legkésőbbi időpontot pedig az Óbudai Egyetemen hirdették ki, ott ugyanis még február 8-án is mehetnek a hallgatók vizsgázni.

Vizsgaidőszakok az egyetemeken:

Corvinus:

  • 2024. december 16. - 2024. december 20.
  • 2025. január 6. - 2025. január 25.

ELTE:

  • 2024. december 16. - 2025. február 1.

BME:

  • 2024. december 16. – 2024. december 20.
  • 2025. január 6. – 2025. január 24.

BGE:

  • 2024. december 16. – 2025. január 25.

PPKE:

  • 2024. december 16. - 2025. február 1.

Óbudai Egyetem:

  • 2024. december 16. - 2025. február 8.

Miskolci Egyetem

  • 2024. december 16. – 2024. december 20.
  • 2025. január 2. – 2025. február 1.

A Corvinuson és a Miskolci Egyetemen külön téli szünetet is hirdettek. Az előbbinél december 23-tól január 05-ig, az utóbbinál pedig december 21-től január 1-ig tart az ünnepi időszak. Természetesen a többi intézményben sem mennek a diákok december 24-én vagy 25-én számonkérésre, azonban máshol külön dátumot a szüntere nem adtak meg.

Fontos megjegyezni, hogy sok esetben az intézményeken belül, karonként is eltérhet, mikor vizsgázhatnak a hallgatók. Például a Pécsi Tudományegyetemen a Bölcsészet- és társadalomtudományi Karon 2024. december 9. és 20., valamint 2025. január 6. és 24. között vannak a vizsgák, a Közgazdaságtudományi Karon azonban 2024. december 11-19. és 2025. január 2-22. a megadott intervallum. Olyan is előfordulhat, hogy a végzős hallgatóknak külön hirdetik meg a vizsgákat, amelyeknek időpontjai különböznek a többi hallgatóétól.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.