Sanghaji szakterületi részrangsorok: magyar egyetem is van a legjobb 100-ban

Több magyar egyetem is bekerült a sanghaji rangsor top 200-as szakterületi listájára, de a legjobb száz közé csak egy magyar egyetemnek sikerült bejutnia.

  • Eduline

November 11-én tették közzé a 2024-es sanghaji szakterületi listákat, amelynek összeállításakor 96 ország mintegy 5000 felsőoktatási intézményének a tudományos munkáját vizsgálták meg a szakértők, ezek közül több mint 1900-at rangsoroltak az élettudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok és a társadalomtudományok kategóriáiban 55 szakterületen.

A rangsor készítésénél figyelembe vették az egyes szakterületek legidézettebb (Q1-es) folyóirataiban megjelent tudományos cikkek számát, az idézettséget, a külföldi társszerzőkkel közösen kiadott publikációk arányát, valamint a legnagyobb presztízsű folyóiratokban és konferenciákon bemutatott tudományos közleményeket, a nemzetközi együttműködéseket és a kutatások minőségét, de számított a jelentős díjakkal elismert oktatók, kutatók száma is.

A magyar egyetemek ebben a rangsorban egészen jól szerepeltek. A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el, hiszen a 76-100. helyen rangsorolták a gyógyszerésztudományi egyetemi listában. A top 200-ba többek között bekerült matematikából az ELTE, klinika orvoslásból és fogorvostudományból a Semmelweis Egyetem, állatorvostudományból az Állatorvostudományi Egyetem, illetve az építőmérnöki tudományok terén a BME.

A magyar egyetemek az alábbi helyezéseket érték el:

Természettudományok

Matematika

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 151-200. hely
  • Debreceni Egyetem: 301-400. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-500. hely

Fizika

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-300. hely

Kémia

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-300. hely

Ökológia

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-400. hely
  • Debreceni Egyetem: 301-400. hely

Orvostudományok

Klinikai orvoslás

  • Semmelweis Egyetem: 151-200. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 201-300. hely

Közegészségügyi

  • Semmelweis Egyetem: 401-500. hely

Egészségügyi technológia

  • Semmelweis Egyetem: 201-300. hely

Fogorvostudomány

  • Semmelweis Egyetem: 201-300. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 201-300. hely

Gyógyszerésztudomány

  • Semmelweis Egyetem: 76-100. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 301-400. hely
  • Debreceni Egyetem: 401-500. hely

 

Élettudományok

Biológiatudomány

  • Semmelweis Egyetem: 201-300. hely
  • ELTE: 301-400. hely
  • Debreceni Egyetem: 401-500. hely

Állatorvostudomány

  • Állatorvostudományi Egyetem: 151-200. hely
  • ELTE: 201-300. hely

Humánbiológia

  • Semmelweis Egyetem: 201-300. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 201-300. hely
  • Pécsi Tudományegyetem: 401-500. hely

Mezőgazdaság:

  • Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem: 201-300. hely
  • Debreceni Egyetem: 401-500. hely

Műszaki tudományok

Gépészmérnök

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 301-400. hely

Építőmérnök

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 101-150. hely

Anyag- és műszaki tudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-500. hely

Társadalomtudományok

Pszichológia

  • ELTE:  301-400. hely

Neveléstudomány

  • ELTE: 301-400. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 401-500 hely
A sanghaji egyetemi rangsorral részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

      Hozzászólások

      Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

      Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

      Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

      A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

      Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

      Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

      „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

      Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

      Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

      A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.