Örülhetnek az egyetemisták: jövőre tovább emelkedik a hallgatói normatíva

Tíz év után, tavaly döntött a kormány a hallgatói normatíva emeléséről – a korábbi 119 ezer forintos összeg 2020-tól pedig 166 600 forintra emelkedik majd. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Idén február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték a hallgatói normatíva összegét. Az már egy ideje nem kérdés, hogy jövőre további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik majd a felsőoktatásban egy főre számított hallgatói támogatást. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az emelésről.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki magasabb ösztöndíjra jogosult az év elejétől. Ugyanis azt, hogy a megemelt összeget hogyan osztják el a hallgatók között az intézmények, „házon belül” döntik el.

„Előfordulhat, hogy azok, akik eddig is jogosultak voltak a szociális támogatásokra, ugyanakkora összeget kapnak, mint eddig, csak a juttatásban részesülő hallgatók köre bővül negyven százalékkal. A másik lehetőség, hogy ugyanannyi hallgató kap ösztöndíjat, mint eddig, viszont ők magasabb összegre számíthatnak”

– mondta el Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke korábban a HVG Diploma különszámában, hozzátéve: a végleges megoldás valahol a kettő között lesz majd.

Milyen öszöndíjakat érint?

Az állami ösztöndíjas hallgatók a második félévtől kaphatnak a tanulmányi ösztöndíjakat, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez a minimum összeg 2020-ra 8 300 forintra emelkedik).

Az ösztöndíj persze nem csak ettől függ. Komoly szerepet játszik a tanulmányi átlag, valamint az ösztöndíj számításánál figyelembe veszik a félév során megszerzett kreditek számát. Az ösztöndíj számításának pontos módja megtalálható az intézményi szabályzatokban.

A szociális támogatásokat is érinti, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.

Akár jövőre felvételiztek, akár idén kezdétek az egyetemet, vagy már a felsőoktatásban tanultok, itt elolvashattok mindent azokról a támogatásokról, amire állami ösztöndíjas hallgatóként pályázhattok.

Keresztféléves felvételi: már az első félévben halaszthattok az egyetemen?

A februárban induló képzésekre már lezárult a jelentkezés, a ponthatárokat várhatóan január 23-án hirdetik ki. Lehet passzív az első, tavaszi félévétek? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.