Nagy változások várnak a felsőoktatásra, miután a terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) irányítása alá került az idei tanévtől - írja a Magyar Nemzet.
Palkovics László tárcavezető tárgyalásra hívta az egyetemi oktatók érdekképviseletét, Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy a tervek szerint szorosabbra fűznék az egyetemek egymással, illetve a vállalatokkal való viszonyát.
Az egyeztetésen szó volt arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan más felsőoktatási intézményeket is érinthet fenntartóváltás. Palkovics László korábbi közlése szerint ez azért előnyös, mert így nagyobb a működési szabadság és az egyetemi autonómia.
Palkoviccsal egyeztettek a felsőoktatási dolgozók: javaslatot dolgoznak ki a bérek rendezésére
Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.
A tárgyaláson ezen felül szóba került a képzési kínálat felülvizsgálata is, ez alapján pedig több szakon is tantervi változások várhatók – tette hozzá az FDSZ elnöke. Felmerült, hogy az intézményi összefogások nyomán új képzési forma jöjjön létre, mégpedig úgy, hogy közös szakokat is indíthatnak az egyetemek. A bolognai rendszer felülvizsgálata értelmében pedig bizonyos szakok esetében indokolt lehet a 3+2 éves szerkezet átalakítása is, úgy, hogy négyévesre bővüljön az alapképzés, amelyre egyéves mesterképzés épülne rá.
A nyelvvizsgaszabály kapcsán Dráviczki Sándor hangsúlyozta: jelezték az ITM-nek, hogy egyes intézményekben a szigorítás miatt csak a felvételizők 38-42 százaléka fog bejutni a felsőoktatásba, de úgy tűnik, a tárca mindezek ellenére is kitart az álláspontja mellett, és nem tervez semmilyen könnyítést vagy haladékot - írja az oldal.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
