Ekkora stresszel küzdenek a doktoranduszok?

A PhD-képzések hallgatói túl nagy stressznek és mentális nehézségnek vannak kitéve, erre keresnek okot és megoldást egy nemzetközi konferencián.

  • Eduline

Erre a hétre egy olyan nemzetközi konferenciát szerveztek, amely először foglalkozik a doktori képzésben részt vevők mentális egészségével és jóllétével - számolt be az eseményről a Nature tudományos lap nyomán a 444.hu.

A konferencia apropóját az adja, hogy világszerte számos kutatás hívta fel a figyelmet például arra, hogy a doktori program résztvevői átlag fölötti stressz-szinttel él együtt, valamint, hogy kétszer akkora eséllyel szenvednek valamilyen mentális nehézségtől, mint a társadalom magasan iskolázott többi tagja, és az érintettek harmadánál kialakult már valamilyen rendellenesség, vagy pedig kifejezetten magas ezen kialakulások kockázata.

2018 márciusa óta összesen 17 projekt indult, amely azt vizsgálja, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézzenek a kutatói pályájuk elején állók, és arra is keresik a választ, hogy milyen segítséget nyújthatnak számukra az egyetemek. A cél ezért jelenleg az, hogy nagyobb ívű kutatások révén pontosabb kép alakulhasson ki a meglévő helyzetről.

Hozzátették, hogy léteznek már persze ötletek is a lehetséges megoldásokra: egyrészt a témavezetőket fel kéne készíteni arra, hogy fel tudják ismerni a mentális problémák megjelenését, illetve az is segíthetne, ha egy-egy hallgatónak nem csak egy témavezetője lenne, úgyhogy anélkül is kérhetne segítséget, hogy közben nem kellene a karrierje veszélyeztetésétől félnie. És fontos lenne az is, hogy a tudományos közegben nagyobb megbecsülés és elismerés övezze a munka-élet egyensúlyt - írják.

Egyre több a depressziós diák: ide vezet a túlterheltség és a stressz

Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.