Neptun, ETR, CooSpace, Moodle

Az elektronikus tanulmányi rendszerek (Neptun vagy ETR) váltották le a papírozást: az egyetemek és főiskolák itt vezetik a hallgatók személyes adatait, ide viszik fel a tanulmányi eredményeket, amiből összeállítják az elektronikus indexet. Ezen kívül itt történik a beiratkozás, a tantárgyfelvétel és a vizsgajelentkezés is, ami a rendszerek leterheltsége miatt sok hallgató rémálma. Itt intézhetitek az egyetemi pénzügyeiteket is.

Az első héten tartott eligazításon kapjátok meg a belépő-kódotokat (ETR-en EHA-kód, Neptunon simán Neptun-kód), és általában alaposan bemutatják, hogyan kell majd használnotok a rendszert.

De nem csak ezeket fogjátok használni az egyetem alatt: az ETR-hez tartozó CooSpace és a Moodle is e-learning felületek. Minden tanár máshogy használja ezeket, de általában ide töltik fel az előadáson levetített diasorokat, itt kérik a beadandókat vagy más házifeladatokat, sőt még online zárthelyiket, vizsgákat is tarthatnak. Tizenöt dolog, ami gólyaként menőnek tűnik.

Tantárgyfelvétel

A tárgyfelvételnek több szakasza van: az előzetest már az előző félév vizsgái előtt is megtarthatják (tehát a gólyákat még nem érinti). Ilyenkor a regisztrációs vagy akár az első tanítási héten lesz lehetőségetek korrekcióra, amikor leadhatjátok a tárgyakat.

A tárgyfelvételnél és a vizsgajelentkezésnél ugyanakkora versenyfutás megy a helyekért, ezért érdemes már kész tervvel leülnötök a rendszer nyitásához: előre megnézhetitek, milyen tárgyakat hirdetnek meg: ami nagyon jónak tűnik, ott számíthattok a helyek gyors betelésére - ezeket vegyétek fel elsőként. A kötelező tárgyaknál annyi helyet szoktak meghirdetni, ahányan vagytok, így ott csak a jobb időpontokért versenyeztek. Ha betelt egy kurzus, akkor sincs minden veszve, az intézeteknél kérhettek létszámbővítést. Tíz dolog, amire az egyetem tanít meg.

Gyűjtőszámla

A be- és kifizetések is online, Neptunban vagy ETR-en történnek: ha önköltséges képzésre jártok, akkor itt fizethetitek be a tandíjat, de itt kell rendeznetek az utóvizsgadíjat és más tartozásokat is, és ide érkeznek az ösztöndíjak. Ehhez úgynevezett gyűjtőszámlát használnak az egyetemek és főiskolák: a saját bankszámlátokról erre kell elutalnotok a pénzt (megfelelő közleménnyel), ami pár napon belül meg fog jelenni az elektronikus felületen. Innen pár kattintással intézhetitek a különböző befizetéseket.

A tippünk az, hogy valamennyi pénzt mindig tartsatok a gyűjtőszámlán, mert vizsgaidőszakban megeshet, hogy nem lesz elég időtök átutalni egy utóvizsgadíjat, ami nélkül nem vehetitek fel a vizsgát. Utána bármikor vissza tudjátok utalni a saját számlátokra a pénzt, így elveszni biztosan nem fog. Így spórolhattok több ezer forintot az egyetemi tankönyveken.

Kreditek

Minden elvégzett kurzusért krediteket kaptok: az az elv, hogy egy félévben átlagosan 30 kreditet kell szereznetek, így egy hároméves képzés végére összesen 180, egy kétéves képzés végére pedig 120 kreditet kell elvégeznetek, és így tovább. Ez nem jelenti azt, hogy minden félévben pont 30 kreditnyi tárgyat kell felvennetek, lehet több és kevesebb is.

Arra viszont figyelni kell, hogy állami képzésről átsorolnak fizetősre, ha túl kevés kreditet teljesítetek: ha az elmúlt két félévben nincs meg még 30 kredit sem, akkor buktátok a támogatást.

A másik irányban is van korlátozás, államisoknak csak a képzés elvégzéséhez szükséges kreditek 110 százaléka jár ingyen (háromévesen tehát 198), a többi után fizetni kell, úgynevezett kredittúllépési díjat. Az önköltséges hallgatók esetében nincs ilyen. Általában félévente is van egy limit (például 45 kredit), aminek a túllépéséhez kérvényt kell benyújtanotok - de ezt gyakorlatilag mindig engedélyezik is.

Egy adott kurzus kreditszáma számít a különböző tanulmányi átlagok vagy a diplomajegy kiszámításánál: ezzel szokták súlyozni az érdemjegyet. Ilyenkor egy 8 kredites ötös bőven többet ér, mint egy 3 kredites ötös. Itt a részletes lista: ilyen ösztöndíjakat kapnak az egyetemisták.

Óralátogatás

A legtöbb egyetemen nem kötelező bejárni az előadásokra, de a szemináriumokon vagy a gyakorlatokon legfeljebb három hiányzást engedélyeznek. A részleteket minden intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában találjátok, érdemes utánanézni.

Megtörténhet, hogy egy tanár nem veszi figyelembe a tanulmányi szabályzatot, és elvárja, hogy látogassátok az előadását - ilyenkor általában "pozitív jelenléti ívet" használnak, ami alapján az órát látogató hallgatóknak plusz pontokat adnak év végén, de előfordulhat, hogy a hiányzásaitok miatt nem engednek vizsgázni.

Utóbbi esetben mi azt tanácsoljuk, hogy ne hagyjátok magatokat, legyetek tisztában a jogaitokkal és kötelezettségeitekkel. Ha konfliktusba keveredtek egy tanárral, akkor a felelős intézetet vagy tanszéket is megkereshetitek, de sok helyen a HÖK is segíthet. Milyen lesz a 204/2015-ös tanév? A legfontosabb dátumokat itt nézhetitek meg.

Hallgatói Önkormányzat (HÖK), Tanulmányi Osztály (TO)

A Hallgatói Önkormányzat célja elsősorban nem a bulik vagy gólyatáborok szervezése - van olyan intézmény, ahol ezt nem is a HÖK végzi - hanem a hallgatók érdekképviselete: ők az összeköttetés az egyetemi, főiskolai vezetés és a diákok között. A HÖK-választásokon magatok közül szavazzátok meg a képviselőket. Így természetesen ti is indulhattok a választáson, az se riasszon vissza, hogy gólyák vagytok - a legtöbb helyen nincsen olyan kitétel, hogy elsőévesek nem lehetnek hökösök. Négy dolog, amit szigorúan tilos a gólyatáborban. 

A Tanulmányi Osztállyal mégis többször lesz dolgotok, mint a HÖK-kel. Nem csak a diákigazolványotok érvényesítő matricáját kapjátok meg itt, hanem rengeteg papírmunkát is itt intézhettek el (például kérvényeket adhattok le), és a kérdéseitekkel is nyugodtan fordulhattok hozzájuk. A TO-ról terjedő rémhírek ne ijesszenek meg titeket, a legtöbb problémát, sorbanállást a Neptun és az ETR révén elkerülhetitek. Tíz hiba, amit minden elsőéves egyetemista elkövet.