A Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány - mondta Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva. A kormányszóvivő kifejtette: a jelentéssel összefüggésben több kérdés is megfogalmazódott, így például az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről a felsőoktatásban, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni.

A kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.

Klinghammer István egy más témában tartott sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten azt mondta: szerdán tárgyalja a felsőoktatási stratégiát a kormány. A felsőoktatási államtitkár kérdésre kiemelte: amit a kereskedelmi és az iparkamara kért, az benne van a stratégiában. Jelezte: elkészítették a kapcsolódó szükséges törvénymódosításokat és a felsőoktatási finanszírozásról szóló kormányrendelet-tervezetet is.

A Népszabadság november elején ugyanakkor azt írta: a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament.

A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem támogatta. Parragh László, az MKIK elnöke akkor úgy fogalmazott: az sok ponton jó irányba mutat, de összességében nem fogadják el. Az elnök a munkaerőpiaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek - szerinte - nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában.

A szeptemberben elfogadott stratégia négy kategóriába osztja a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok vennék át. A finanszírozás tervezett átalakításáról itt olvashattok részletesen, a felsőoktatási stratégiával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.