Jön a "feketeleves" szeptembertől: ez lesz Európa legszigorúbb hallgatói szerződése
Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar felvételizőknek kell aláírniuk szeptembertől. Utánajártunk, mi a helyzet az EU-n kívüli országokban. Nem volt könnyű dolgunk, ehhez hasonló rendszerről még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában sem hallottak. Hosszas kutatás után egyetlen példát találtunk – Fehéroroszországot. Igaz, még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon.
„A vezetés a felsőoktatás ingyenességét hirdeti, az egyetemi rendezvényeken azonban elismerik, hogy ez tulajdonképpen egy kölcsön, amelyet kétéves munkával kell visszafizetni” – mondta Anna Yugova, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgatója. Első, úgynevezett „specialista” diplomáját Fehéroroszországban szerezte. „Mivel folytatom a tanulmányaimat, a kétéves ledolgozási kötelezettség rám nem vonatkozik” – tette hozzá.
A "brain drain" kifejezéssel illetett problémát - vagyis hogy a nyugat-európai országok magasabb fizetésekkel és jobb feltételekkel elszívják a képzett munkaerőt - Fehéroroszországban sem munkahelyteremtéssel próbálták megoldani. Ehelyett 2002-ben bevezették a "ledolgozásos" rendszert: azoknak, akiknek képzését az állam fizeti - az összes hallgató körülbelül egyharmada - a diploma megszerzése után két évig az országban kell dolgozniuk.
Röghöz kötés, állással
A magyarországi hallgatói szerződéssel ellentétben – amellyel az állam semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy a friss diplomások el is tudnak majd helyezkedni a végzettségükkel, itthon ledolgozandó időt azonban előír – Fehéroroszországban maga az állam „közvetíti ki” a végzetteket.
| Ilyen lesz a hallgatói szerződés - itthon |
|
Szeptembertől az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, illetve az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal – a szerződés aláírása nélkül senki nem kezdheti el a tanulmányait államilag finanszírozott és részben finanszírozott formában. A szerződés alapján a diploma megszerzését követő húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon vagy magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál ledolgozni. Aki ezt nem teszi meg, a képzés költségének egészét – részösztöndíj esetében automatikusan a felét – kell visszafizetnie, kamatostul. A másik feltétel az időlimit betartása: a diplomát a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezni, különben a költségek felét meg kell téríteni. Külföldi felsőoktatási intézményben végzett tanulmányok miatt a magyar képzést legfeljebb kétszer lehet majd szüneteltetni, összesen maximum két évre. |
Anna Yugova szerint állást az adott egyetemi karnak kell keresnie a végzetteknek, a jobb átlaggal rendelkezők még válogathatnak a munkák között, a többieknek viszont azt kell elvállalniuk, ami marad, ez pedig akár vidéki, rosszul fizetett munkát is jelenthet. Ha a hallgató elutasítja a felkínált állást, a képzése teljes költségét vissza kell fizetnie. Igaz, kiskapu itt is van: a gyermeket vállaló nőknek elengedik a tartozást, és akkor sem kell fizetni, ha valaki az utolsó évben a nappali tagozatos képzésről távoktatásra vált.
Az EuroBelarus nemzetközi konzorcium decemberi jelentése a fehérorosz rendszert diszkriminatívnak nevezte: amennyire komoly terhet jelent a kétéves kötelező munka a külföldi terveket dédelgető, vagy egyszerűen más, az állam által nem felkínált pozíciókra vágyó hallgatók számára, a költségtérítéses szakokon tanulók legalább ekkora nehézségként élik meg, hogy friss diplomásként jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon a „kötelezően foglalkoztatottakkal” szemben.
Inkább külföldre mennek
Bár a felsőoktatásba bekerülők arányát tekintve Fehéroroszországnak nincs oka panaszra, még így sem rózsás a helyzet. A központi finanszírozás mértéke egyre csökken, az oktatás uniformizált és átpolitizált – áll az EuroBelarus jelentésében.
„Sokat elárul a felsőoktatási rendszerről és a hallgatók elégedetlenségéről, hogy 2006-ban és 2010-ben az elnöki választáskor sok hallgató kifejezetten azért vonult utcára, hogy külföldön tanulhasson” – mondta Anna Yugova. Az EuroBelarus jelentése szerint a Lukashenko elleni tüntetéseken részt vevő diákok közül több mint negyvenet kicsaptak az egyetemről, ők azonban – ahogy a fehérorosz hallgató fogalmaz – „végül jól jártak”, több uniós ország kínált nekik továbbtanulási lehetőséget. A külföldön tanulók száma egyébként is évről évre nő, a lengyel, német és litván egyetemeken ugyanis olcsóbban tanulhatnak, mint a fehérorosz intézmények fizetős szakjain.
Aki lemarad, fizet
A szeptemberben itthon is életbe lépő hallgatói szerződés másik – az előírt magyarországi munkavállaláshoz képest elhanyagolt – pontja az időlimit. Azok a hallgatók, akik 2012 szeptemberében állami ösztöndíjasként kezdenek tanulni, a képzési idő maximum másfélszerese alatt kénytelenek lesznek megszerezni a diplomát, hacsak nem akarnak fizetni.
Ez a gyakorlat – az anyaországbeli munkavállalási kötelezettséggel szemben - az Európai Unióban sem ismeretlen. Belgiumban, Írországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Ausztriában és Norvégiában is büntetik a túlfutókat. Igaz, több országban az évismétlő, de rossz anyagi helyzetben lévő hallgatók mentesülnek a képzési költségek visszafizetése alól.
Nemrég Csehországban is szóba került az időlimit alkalmazása: február 29-én több tízezer egyetemista tüntetett a tandíj bevezetése és a felsőoktatási törvény ellen. A tiltakozások hatására az oktatási kormányzat puhított az elképzelésein: felmerült, hogy csak azok fizetnének tandíjat, akik az előírt idő alatt nem szereznek diplomát.
