Hivatalos döntés még nincs, de az oktatási államtitkárság, a rektorok és a felvételizők is tényként kezelik, hogy 2013-tól kizárólag önköltséges formában lehet tanulni a gazdasági és a jogi képzéseken. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a gazdasági és jogi végzettségűek gyorsan el tudnak helyezkedni, és az átlagnál többet keresnek, ezért könnyen vissza tudják majd fizetni a kizárólag a képzés finanszírozására fordítható Diákhitelt2-t.

Pedig az önköltséges hallgatók a tandíj összegénél jóval több pénzt buknak: bár a szociális és tanulmányi támogatások odaítélését a felsőoktatási intézmények vezérlik le, közös szabály, hogy a juttatásokra csak az államilag támogatott formában tanulók jogosultak, az önköltséges képzésben résztvevők semmiféle hallgatói támogatásban – így tanulmányi, tudományos vagy szociális ösztöndíjban – nem részesülhetnek. Akkor sem, ha kitűnő eredménnyel végeznek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.

Az oktatásért felelős államtitkárság egyelőre nem hajlik a juttatási rendszer átalakítására. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár az eduline kérdésére írásban annyit válaszolt: már készülőben van a jogszabály, amely alapján december 31-ig kihirdetik a 2013-as keretszámokat, a juttatási rendelet átszabása azonban nincs napirenden. „A kormány nem tervez jövőre változtatást a hallgatói juttatások terén, így az önköltséges képzésben résztvevők a továbbiakban sem lesznek jogosultak semmilyen hallgatói juttatásra” – írta.

Legalább tízezer hallgató jár rosszul

A döntéssel több mint tízezer hallgató veszít havonta tíz-harmincezer forintot: az egyetemek jogi képzéseire 2012-ben 5510-en jelentkeztek, közülük 3255-en jutottak be, míg a gazdaságtudományi szakokon 20922 jelentkező volt, 7580-an el is kezdték tanulmányaikat idén szeptemberben – elsöprő többségük önköltséges formában.

„Az a havi 10-20 ezer forintos szociális támogatás, amit a rászorulók kaphatnak, részben fedezi a mindennapi kiadásokat, segít a hallgatóknak tanulmányaik folytatásában. Szeretnénk elérni, hogy jövőre az önköltséges hallgatók is részesülhessenek szociális támogatásban, mert így a legtöbb hallgató tényleg csak hitelből tudná fedezni a tanulmányai költségét” – mondta az eduline-nak Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki szerint a Diákhitel2 nem megoldás, hanem egyfajta „elhalasztott tandíj”, a támogatott helyek megszűnésével pedig az „általános tandíj-kötelezettség” bevezetése kezdődhet el.

Nagy Dávid hozzátette: egyeztetést kezdeményeznek az államtitkársággal, megpróbálnak „észérvekkel hatni”, és ha ez nem segít, készek ismét egy, a tavaly októberi megmozduláshoz hasonló, tízezres tüntetéssel tiltakozni.

Milliókat buknak az önköltséges hallgatók

Az eduline számítása szerint körülbelül három-három és félmillió forintot buknak az ötéves képzés alatt az önköltséges formában tanuló jogászhallgatók a szociális támogatás kiesése, valamint a féléves önköltség befizetése miatt – tanulmányi teljesítményüktől függetlenül. A szociális támogatás összegét jelenleg a hallgatói normatíva 20 százalékában (a kisebb, B típusú juttatást 10 százalékában) határozzák meg, ez havi 23 800 forint támogatást jelent.

Az A típusú szociális ösztöndíjra a fogyatékossággal élő, rokkant, nagycsaládos, árva, halmozottan hátrányos helyzetű vagy gyermeket nevelő diákok, a B típusúra a hátrányos helyzetű, félárva és gyámság alól kikerülők jelentkezhetnek, de közülük is csak azok, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt.

A szociális támogatás mellett tanulmányi ösztöndíjat sem kaphatnak az önköltséges hallgatók: ennek átlagos összege 10-30 ezer forint, a jogszabályban meghatározott minimuma 5950 forint. 2012 júniusában Kis Norbert akkori helyettes államtitkár még azt jelentette be, a tervek szerint az állami ösztöndíjas hallgatók közül is kevesebben kaphatnának ösztöndíjat, ezért az oktatási államtitkárság úgy alakítaná át a szabályokat, hogy „csak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatóknak járjon ösztönző támogatás” - a tervezetet azonban azóta sem juttatták el a szakmai szervezetekhez.