szerző:
Eduline

Minden hallgatónak legalább fél évig külföldön kellene tanulnia, csökkentenék az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányok számát, és átgondolnák a pedagógusok továbbképzési rendszerét is - ilyen kormányzati tervekről beszélt Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitóján.

A tárca vezetője úgy fogalmazott: vissza kell állítani a pedagóguspálya presztízsét, megfelelő javadalmazást és kiszámítható életpályát kell kínálni a tanárok számára. Újra kell gondolni a pedagógusok továbbképzési rendszerét is, amelyet összhangba kell hozni a pedagógus-életpálya elvárásaival - fűzte hozzá.
   
Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy szeretnék, ha a hallgatók képzési idejükből fél évet külföldön végeznének el, ezért tartják fontosnak az oktatói és hallgatói mobilitás segítését. Mindenkit biztatott, hogy lásson világot, de - mint folytatta - "ha a belső iránytű hazafelé mutat, mindenki higgyen bátran szemének, szívének és eszének", hozza haza tapasztalatát. A miniszter azt mondta, célul tűzte ki, - és ebben a kormány támogatását is élvezi, -  hogy minden erejével segítse a jól képzett fiatalok itthoni boldogulását.
       
Kiemelte: az oktatási rendszer újragondolása nem probléma, hanem lehetőség a jobbra. Mi erre készen vagyunk, és számítunk a felsőoktatási intézmények tanácsaira - fogalmazott Réthelyi Miklós, aki szerint mára elegendő adat gyűlt össze, hogy a 2006-ban bevezetett osztatott képzéseket és mesterképzéseket kritikus szemmel áttekintsék. Így azt, hogy szükség van-e 133 szakra és további számos szakirányra az alapképzésben, és 243 a mesterképzésben, ahányat idén meghirdettek, jól történt-e a tárgyak szétválasztása a két szint között, indokolt-e, hogy egy-egy divatos szakképzést negyven helyen hirdessenek meg.

©

Kitért arra is, hogy ma 13 állami fenntartású főiskola működik, közülük kilenc vidéki városban. Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: ígéretes annak a főiskolának a jövője, amelyik együttműködik az adott város iparvállalatával és kutatóintézetével, és élvezi az önkormányzat támogatását.
   
A tárca vezetője az ELTE-ről azt mondta, meghatározó része a magyar történelemnek, nemcsak 376 éves múltja, de biztos jövője is van. 2011-ben szinte ugyanaz a feladatunk, mint 1635-ben, a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztése, a társadalmi-gazdasági megfelelés, és a nemzetközi versenyképesség megteremtése. Mindez egy sokszorosan más világban - fogalmazott a tárcavezető.
   
Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy az egyetemek - így az ELTE is, - nemcsak hallgatóinak kínál értékes oktatási formákat, nem öncélúan, hanem a köz érdekében képzi hallgatóit. A társadalom egésze is részesül a képzések eredményéből - hangsúlyozta.
   
Ezért az ilyen képzések költségvetési támogatása közügy, és a polgárok joggal várják el, hogy a közpénzekből erre is fordítsanak - emelte ki, hozzátéve: a felsőoktatás jövőjét alapvetően meghatározó változásokat ígér a mostani tanév. 

MTI