Jövő héten eldől, mi lesz a felsőoktatással
Az új felsőoktatási törvény alapelveiről és a szigorúbb felvételi követelményeket tartalmazó rendeletről is a jövő héten tárgyal a kormány. Ha mindkettőre rábólintanak, a következő években átalakulhat a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszere, szigoríthatnak a tanulmányi- és vizsgaszabályzatokon, 2013-tól pedig legalább egy emelt szintű érettségi kell majd a legtöbb egyetemi-főiskolai képzéshez.
Április közepe helyett már a jövő héten a kormány elé kerül az új felsőoktatási törvény tervezete, pontosabban annak lerövidített, konkrétumokat alig-alig tartalmazó alapelvgyűjteménye, valamint a felsőoktatás problémalistája, amely alapján – az oktatási államtitkárság közleménye szerint – elkezdődhet a jogszabály kidolgozása.
A képzési és finanszírozási szerkezet gyenge pontjairól és a felsőoktatás átalakításának alapjairól január közepe óta tárgyalt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és más diákszervezetek, valamint rektorok – az egyeztetés irányítását a december végén lezárult, több szervezet szerint elégtelen „nemzeti konzultáció” után a közigazgatási és igazságügyi miniszter vette át.
Finanszírozás, bologna, laza vizsgák: a legfontosabb problémák
| A felsőoktatási felvételi követelmények átalakításáról szóló rendelet alapján a 2012-ben érettségiző diákok tanulmányi pontszámába már legalább egy természettudományi tantárgy érdemjegyét be kell számítani, 2013-tól az egyetemi-főiskolai felvételihez pedig minimum egy tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni. Aki a középiskolában nem tanult legalább két évig fizikát, kémiát, földrajzot vagy biológiát – ez leggyakrabban a szakközépiskolákban fordul elő –, annak két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy év végi eredményeit váltják majd át pontokra. Így azok, akik egyik tárgyból sem szereztek jó jegyeket, csak az érettségiben bízhatnak. Az a lehetőség ugyanis megmarad (legalábbis eltörlésére vonatkozó tervek nem szerepelnek a kormányrendeletben), hogy minden felvételizőnek kétféle képlettel számolják ki a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese. Amikor az Oktatási Hivatal összesíti a jelentkezők eredményeit, a kettő közül mindig a magasabbat veszi figyelembe. |
A szerda délután nyilvánosságra hozott, az egyeztetéseken elfogadott dokumentum harminckét pontban foglalja össze a hazai felsőoktatás problémáit. Ezek közé sorolják például az intézmények fejkvóta alapú finanszírozását, a bolognai rendszer bevezetésének átgondolatlanságát, a felsőoktatási jogszabályok áttekinthetetlenségét. Míg a november elején bemutatott koncepció konkrét feltételeket szabott volna az intézmények egyetemi és főiskolai címének megtartásához – többek között meghatározták a szakok, a doktori iskolák, a karok és a minősített oktatók minimális számát –, a mostani szöveg általánosságban fogalmazza meg, mi különbözteti meg az egyetemet a főiskolától. Eszerint az egyetem az az intézmény, ahol az alap- és a mesterszakok mellett doktori iskola is működik, és amely kutatási tevékenységet is folytat.
A legnagyobb vitát és tiltakozást kiváltó kérdésekről, hallgatói jogokról, valamint a vizsgalehetőségek számáról is csak szűkszavúan szól a kormányzati honlapon közzétett dokumentum. Előbbiről mindössze annyi szerepel, hogy „az intézmények belső döntési mechanizmusa bonyolult, nem átlátható, a hallgatói jogok és kötelességek kiegyensúlyozottsága vitatott”. A szöveg szerint fellazultak a vizsgakövetelmények, a tanulmányi idő elnyújtásának pedig érezhető negatív hatása van. "Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni" - mondta a dokumentumról Nagy Dávid, a Hallgaói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.
Változtatnak a felvételin és a keretszámokon
Az alapelvek között szerepel – igaz, csupán utalás szintjén – a felvételi rendszer átalakításának terve is. A szövegben az áll, hogy „az állam a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe véve, a demográfiai folyamatokra tekintettel határozza meg az államilag támogatott képzésben résztvevők számát és eloszlását”, vagyis a középiskolások számának csökkenésével párhuzamosan valószínűleg évről évre csökkentik majd az elsőéves hallgatók számát. A felvételi szabályok is szigorodnak: míg eddig az intézmények dönthették el, hogy megkövetelik-e a hozzájuk jelentkezőktől az emelt szintű érettségit, a rendelet alapján 2013-tól az állam határozza meg, hogy melyik szakra milyen tantárgyból kell emelt szinten vizsgázni a diákoknak ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni a kiválasztott képzésre. A szigorodó felvételi és pontszámítási szabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
