Ennyit keresnek a kezdő jogászok - friss adatok

Mennyit keresnek a pályakezdő jogászok? Hány hónap alatt találnak maguknak állást? Összesítettük a legfrissebb pályakutatási adatokat - íme, hat egyetem eredményei.

  • Eduline
MTI / Vajda János

Nettó 132-174 ezer forint - ennyit keres egy 2011-ben végzett jogász a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint. Egyelőre három jogi kar adatait tartalmazza a 2012-es pályakövetési rendszer, ezeket összesítettük.

A Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Karán végzett hallgatók átlagosan 5-6 hét alatt találtak munkát, a nettó átlagbér 132 ezer forint. A hallgatók 21,3 százaléka már a végzéskor is főállásban dolgozott, részmunkaidős állása a megkérdezéskor 23,9 százalékuknak volt. A válaszadáskor száz megkérdezettből mindössze ketten voltak munkanélküliek.

Milyen adatokat néztünk?
A 2012-es országos Diplomás Pályakövető Rendszer a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerőpiaci tapasztalatait mérte fel. Az adatfelvétel 2012 tavaszán zajlott, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatóinak 46,4 százaléka már egyetemistaként is dolgozott, a végzéskor 38,8 százalékuknak volt teljes munkaidős állása. A válaszadáskor százból négyen voltak munkanélküliek, részmunkaidőben minden tizedik volt hallgató dolgozott. Az ELTE ÁJK-n végzettek átlagosan 2,5-3 hónap alatt helyezkedtek el, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint.

A Miskolci Egyetem (ME) Állam- és Jogtudományi Karán tanulók már hallgatóként is dolgoztak: 65,6 százalékuk vállalt munkát a tanulás mellett. A végzéskor a hallgatók felének volt teljes munkaidős állása. A válaszadáskor minden tizedik megkérdezett munkanélküli volt, részmunkaidőben 16,8 százalékuk dolgozott. Az ME ÁJK-n végzett hallgatók átlagosan öt hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 146 ezer forint.

Ennyien nem "használják" a diplomát

A jog- és államtudományi képzésben részt vevő hallgatók közül százból heten pályaelhagyók: ennyien helyezkednek el más szakterületen a végzés után az elemzett hat intézmény adatai szerint. A kérdőívet kitöltő friss diplomások körülbelül 14 százaléka dolgozik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben.

Korábbi, 2011-es adatokat tartalmaz a rendszer a Pécsi Tudományegyetemről (PTE): a 2008-ban és 2010-ben végzettek tapasztalatait mérték fel. Az Állam- és Jogtudományi Karon is a hallgatók több mint fele, pontosan 51,9 százaléka dolgozott már a tanulás alatt. A 2008-ban végzettek 60,8, a 2010-ben diplomázók 46,4 százalékának volt főállása az abszolutórium megszerzésekor. 

A végzettség megszerzése óta a 2008-ban abszolvált diákok három százalékának volt munkanélküli periódusa, a 2010-ben végzetteknél ez az arány 20 százalék. A volt PTE ÁJK-s diákoknak 2008-ban több mint hat hónap, 2010-ben alig valamivel több mint négy hónap kellett az elhelyezkedéshez. A 2008-ban végzettek havi nettó átlagkeresete 165 ezer, a 2010-ben végzetteké 135 ezer forint volt.

A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) Állam-és Jogtudományi Karáról is egyelőre a 2011-es adatokat lehet megnézni. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 15,4 százaléka dolgozott már a tanulás mellett is, az abszolutórium megszerzésekor 2008-ban a megkérdezettek 14,8, 2010-ben 37,8 százalékának volt teljes munkaidős állása. Munkanélküli periódusa a végzés óta a hallgatók 29,6, illetve 26,7 százalékának volt.

Az SZE jogi karán végzettek átlagosan négy hónap alatt találtak állást, a 2008-ban abszolvált hallgatók nettó átlagbére 136 ezer, a 2010-ben végzetteké 161 ezer forint volt a kérdőív kitöltésekor.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak 48,6 százaléka dolgozott már a tanulmányok mellett, az abszolutórium megszerzésekor a 2008-ban végzettek 44,6, a 2010-ben végzettek 36,7 százalékának volt főállása. Munkanélküli periódusa a végzés óta a hallgatók 24,1, illetve 25,8 százalékának volt. A frissdiplomások átlagosan 5-6 hónap alatt találtak munkát, a 2008-ban végzettek nettó átlagkeresete 159 ezer, a 2010-ben végzetteké 124 forint volt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.