szerző:
Eduline

Világszerte egyre népszerűbb a crowdfunding, vagyis a közösségi finanszírozás, az „együtt összedobjuk” elvre építő startupalapítók azonban buktatókra is számíthatnak. A Campus Plusz 2017 cikke.

©

Ha valakinek van egy jó ötlete, feltölti a Kickstarterre vagy az Indiegogóra, és csak türelmesen ki kell várnia, hogy az internezetők összekalapozzák a projektre kért dollártízezreket − az emberek többsége nagyjából ennyit tud a crowdfundingról, vagyis a közösségi finanszírozásról. Nagy vonalakban a koncepció lényege valóban ez: a kezdőtőkével alig vagy egyáltalán nem rendelkező induló vállalkozások az említett két oldalon keresztül gyűjthetnek pénzt ötleteik megvalósítására. Minden kampány megadott ideig tart, ez alatt kell összeszedni például egy termék gyártáshoz vagy egy szolgáltatás elindításához szükséges összeget. Az anyagi támogatásért cserébe a „vásárlók” általában valamilyen extrát kapnak, például hozzájutnak a segítségükkel piacra dobott termékhez. Alighanem ezekben a percekben is startupalapítók ezrei fontolgatják, hogy crowdfunding-kampányt indítanak, pedig a 21. századi tündérmesének tűnő közöségi finanszírozás korántsem működik ilyen egyszerűen: nem elég egy jó ötlet.

 

Színházjegyek féláron: egyetemistaként hozták létre, hatalmas siker lett

Egyetemistaként hozták létre, ma már több mint 110 ezer felhasználjuk van: hatéves a "kultúrmisszióként, hobbiprojektként" indult Ma este Színház!, amelyen féláron lehet aznapi, "last minute" színházjegyekhez jutni. "Soha nem vettem színházjegyet, főleg nem teljes áron. Az ajándékba kapott jegyekkel jártam színházba.

Feel Flux: prototípus saját zsebből

Ezt egy magyar csapat, a Feel Flux is megtapasztalta, amikor a két ötletgazda, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett Lányi Ádám és Somlyó Tamás 2013 őszén belevágott a pénzgyűjtésbe. Termékük ötlete egy jól ismert kísérletből született: ha egy nagyon erős mágnest beledobunk egy függőlegesen tartott, jó vezetőképességű, de nem mágnesezhető fémcsőbe, akkor a mágnes − ahelyett, hogy nagy sebességgel kiesne a cső alsó végén − lassan, látszólag a gravitációval dacolva ereszkedik lefelé a levegőben.

A jelenségről rengeteg videó kering az interneten, a fémcsövön lustán átlebegő mágnesgolyó látványa tényleg lenyűgöző, a videóknál visszatérő komment, hogy „bárcsak lenne egy ilyen otthon is”. A két ötletgazda ezt az élményt valósította meg egy termék formájában: a Feel Flux tulajdonképpen egy rövid csőből és egy golyóból álló ügyességi játék. Az új Rubik-kockának kikiáltott eszköz prototípusát még saját zsebből, mindössze 50 ezer forintból rakták össze két hét alatt. Maga a kampány már jóval keményebb diónak bizonyult, hamar rájöttek, hogy sokkal trükkösebb beindítani a gyűjtést, mint gondolták. „Egy még el nem készült termékre kér pénzt egy még nem létező cég” − említette a közösségi finanszírozás legnagyobb nehézségét Lányi Ádám.

Ahhoz, hogy a pénzgyűjtés sikeres legyen, mindennek − az arculatnak, a weboldalnak, a terméket bemutató videónak − úgy kellett kinéznie, mint ha már egy jól bejáratott vállalkozás termékéről lenne szó. A Feel Flux ötletgazdái azt mondják, nehézséget jelentett, hogy hiába volt kidolgozott marketingtervük, a kiküldött sajtóanyagaiknak alig volt visszhangja, pedig a sikeres kampányhoz jól átgondolt kommunikációra van szükség. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az oldallátogatások számából − vagyis hogy a kiválasztott crowdfunding-oldalon hányan nézik meg a projektet − ki lehet következtetni, hányan fognak vásárolni a termékből, mekkora lesz a végösszeg. „Ezt megfordítva: ha ki tudod számolni, hogy hány eladásra van szükséged a sikeres kampányhoz, akkor nagyságrendileg azt is látod, hogy hány emberhez kell eljutni. Ez pedig legalább egy százezres nagyságrendű szám lesz” − teszik hozzá.

A közösségi finanszírozás persze nem csodaszer. Nincs garancia arra, hogy egy vállalkozás az összegyűlt pénz felhasználása után is életképes marad, és piaci körülmények között is működni tud. A Feel Fluxnál majdnem egy év telt el a gyűjtés lezárulása és aközött, hogy először tudtak pénzt kivenni a projektből. „Fogösszeszorítós időszak volt” − mondják, időközben ugyanis pluszköltségek jöttek elő, nehezen találtak szállítmányozó céget, a legnagyobb félelmük az volt, hogy nem tudják megszervezni a gyártást és a szállítást. A két alapító szerint érdemes előre kiszámolni, mivel jár egy vállalkozás beindítása, többek között az olyan kiadásokat is érdemes sorra venni, mint például a könyvelés vagy az ügyvéd költségei. Hozzáteszik: apró dolgokon is elbukhat egy projekt, ők például nem számoltak előre a Feel Flux egyik alapanyagának, az alumíniumnak az árfolyamával, amely időközben kétszeresére emelkedett. Szerencséjük volt, ezzel párhuzamosan ugyanis a dollár árfolyama is emelkedett, de ha ez nem így történik − mondják − pillanatok alatt semmivé válhatott volna a profit.

Industrial Kid: hobbiként indult

Hasonló utat járt be az Industrial Kid is. A dizájnlámpák készítésére szakosodott vállalkozás szellemi atyja, Belső Péter először hobbiból kezdett tárgyakat fabrikálni különböző biciklialkatrészekből, első asztali lámpáját iskolakezdő lányának készítette, aztán sorra jöttek a barátok, hogy „nekik is kell egy ilyen”, ő pedig egyszer csak azon kapta magát, hogy ebből szeretne megélni. 

©

Nem a semmiből indult: már adott volt egy bejáratott családi vállalkozás, csak fel kellett venni egy újabb tevékenységi kört, megspórolva ezzel a cégalapítással járó macerát és költségeket. A legnagyobb különbség mégis az volt a Feel Flux és az Industrial Kid között, hogy míg a Feel  Flux esetében a termék gyártását szerették volna elkezdeni az összegyűlt pénzből, az Industrial Kidnél − ahogy Belső Péter fogalmaz − „a termékötlet validáltatása” volt a crowdfunding-kampány célja. „Ha sikeres a kampány, akkor a termék piacérett. Ez visszafelé nem feltétlenül igaz” − magyarázza. Hozzátéve: egy jól szervezett közösségifinanszírozás-kampány jó reklámeszköz lehet, az Industrial Kid ismertségén is nagyot lendített a kampányindító rendezvény és az azt követő cikkek, és az sem mellékes, hogy plusz tőkéhez jutott a vállalkozása, fel lehetett pörgetni az értékesítést.

Az eredetileg kitűzött cél 20 ezer dollár volt, ebből a kampány hatvan napja alatt 10 ezer dollár jött össze. „Nevezhetnénk sikertelennek is, de mégis ez adott jókora lökést az önállósodás felé” − értékeli saját kampányát, hozzátéve: a közösségi finanszírozás szabályai szerint van rá lehetőség, hogy az ötletgazda akkor is megkapja az összegyűlt támogatást, ha nem éri el a kitűzött összeghatárt, de ezt a lehetőséget érdemes óvatosan kezelni, mert a teljes pénzügyi terv borulhat, ha a végén kiderül, hogy a vállalkozást csak a teljes összeggel lehetett volna beindítani. „A kampány önmagában csak egy eszköz. Legyen B terv, ha nem jön össze” − magyarázza.

Hírverés nélkül nem megy

„Kommunikáció, kommunikáció és megint kommunikáció” − válaszolja az Industrial Kid alapítója arra a kérdésre, mi a sikeres finanszírozási kampány legfontosabb összetevője. A helyzet ugyanis nehéz: csak olyan projektet segítenek az emberek anyagilag, amelyről már valahol olvastak vagy hallottak, de általában csak olyan projektekről születnek cikkek, amelyeket egyre többen támogatnak anyagilag. Ráadásul ma már nincs akkora hírértéke, ha valaki az interneten gyűjt pénzt saját ötlete megvalósításához. Amikor a Feel Flux-csapat kért támogatást, itthon még viszonylag ismeretlen fogalom volt a crowdfunding, így gyorsan elterjedt a hírük. Úgy látják, ma már nehezebb lenne sikerre vinni egy hasonló kampányt, „nagyobb a zaj, nekünk még könnyebb volt kitűnni”.

Belső Péter szerint arra is fel kell készülni, hogy a crowdfunding-kampány indítása után jó néhány önjelült guru feltűnik majd, akik sok támogatót ígérnek. „Ha hajlandóak sikerdíjért dolgozni, akkor nincs kockázat, de általában annyira egyikőjük sem bízik az ötletekben, hogy előrefizetés nélkül segítsen” − mondja.

Hihetetlen eszközt fejlesztettek ki magyar diákok, világversenyen indulnak

Vak embereknek adja vissza az olvasás élményét 2017 magyar diákstartupja, a csapat tagjai július végén Seattle-ben, a Microsoft Imagine Cup nevű világversenyén mutatják be fejlesztésüket - írja az Index. Az Index azt írja, a Microsoft idén is megrendezi a diákoknak szóló nemzetközi startupversenyét, az Imagine Cupot.

Azt mind a FeelFlux csapata, mind Belső Péter leszögezi: a közösségi finanszírozás Magyarországon is életképes megoldás a vállalkozások számára, ha az ötlet valóban egyedi, a tálalás pedig profi, de az aránylag kicsi hazai piacon kisebb eséllyel lehet jelentős támogatást gyűjteni, ezért érdemes külföld felé is nyitni. Lányi Ádám és Somlyó Tamás a kezdetektől a nemzetközi piacra készültek, ugyanis a FeelFlux legolcsóbb verziója is több mint 40 dollárba kerül, ennek megfelelően az előrendelések háromnegyede az Egyesült Államokból érkezett, de volt vásárlójuk már a Seychelle-szigetekről, sőt Ugandából is.

A cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg.