"Hajni 24 éves és sokszázezer lengyel – és egyre több magyar – kortársához hasonlóan Angliába készül.
"Hajni 24 éves és sokszázezer lengyel – és egyre több magyar – kortársához hasonlóan Angliába készül. Egy kisvárosba megy egy barátnője után, aki már szerzett neki takarítói állást abban a szállodában, ahol ő is dolgozik. Hajni a jászberényi főiskolán végzett andragógia alapképzést, egy évig a városi könyvtárban dolgozott, majd Pestre költözött és majdnem két évig egy fénymásolók javításával foglalkozó cégnél dolgozott telefonügyeletesként. Volt egy pasija több mint egy évig, de négy hónapja összevesztek, azóta senki. Két hónapja a cégtől is kitették, mert nem tudták fizetni, a főnök ült a helyére a telefon mellé" - olvasható az OktpolCafén.
"Felvesz egy könyvet érettségiző húga földre dobált cuccai közül, rárakja a papírt és felírja az mp3-ast. Megakad a szeme a könyvről lesöpört nagyon hivatalosnak látszó kísérőlevélen, felveszi és olvasni kezdi. Szórakozottan olvassa, olyan, mint egy dögunalmas igazgatói tanévzáró beszéd a gimiben. Aztán jön egy mondat, amitől összeszorul a gyomra. Újraolvassa: „Bátorítson a hazához való hűségre akkor is, ha nem könnyű itt élni, és nagy a csábítás, hogy anyagi javakért, akadálymentes karrierért elhagyjátok!” Hajni először megütközik, mi az, hogy ő „hűtlen”? És egyébként is, mi az, hogy „akadálymentes karrierért” megy el, miféle karrierje lehet ott egy Angliában semmit nem érő végzettséggel egy szállodában takarítva?" - Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár érettségizőknek címzett leveléről az OktpolCafén olvashattok.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
