Még hosszú évekbe telhet és tudományos viták fogják megelőzni, de könnyen lehet, hogy a mi életünk már antropocén korszakként vonul be a jövő tankönyveibe. A geológusok különböző korszakokra osztják a Föld történelmét. Eszerint az emberiség jelenleg a holocén korszakban él, amely 12 ezer évvel ezelőtt, az első jégkorszak után kezdődött. A 35 fős szakértői csoportból 34-en úgy vélik, hogy a holocén a 20. század közepén véget ért.

Az antropocén kor fogalmát az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. Érvelése szerint az emberi tevékenység mértéke elérte a természetes hatásokét, mint az esőzés vagy a fagy természetalakító hatása. Azóta rendszeresen használják a fogalmat, hivatalosan azonban csak a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) nevezhet el egy korszakot.

A tudósok meg vannak győződve arról, hogy az emberi tevékenység olyan, mindenütt jelen lévő és hosszú távú nyomokat hagyott hátra, amelyek elegendőek egy új földtörténeti korszak bevezetéséhez. A holocénhez, ehhez a 11 ezer éven át stabil korhoz képest tapasztalt eltérések jelentősek. Az ember okozta hatások közé tartozik a klímaváltozás, a szén, a nitrogén és a foszfor körforgásában bekövetkezett nagymértékű változás, a műanyag, az alumínium, a betonrészecskék, a szálló hamu elterjedése, a radioaktív csapadék, valamint állat- és növényfajok korábban példa nélküli globális elterjedése.

"A változások közül sok a geológiailag tartós és gyakorlatilag visszafordíthatatlan"

- írja a szakértői csoport, amelynek döntése a korábbi párbeszédek alapján nem meglepő. Csupán az vitatott, mikortól számítják az ember korszakát: a javaslatok között szerepelt például Amerika felfedezése vagy az iparosodás kezdete. A munkacsoport most a 20. század közepét javasolja, ezen belül fontos dátumként jöhet szóba például az első atombomba bevetésének ideje, 1945. július 16., mivel annak hatásai a Föld felszínén világszerte kimutathatók.

A következő két-három évben a kutatók azt vizsgálják, milyen, a Föld rétegeiben lévő anyagok, minták szolgálhatnak az új földtörténeti korra való egyértelmű utalásként. Lehet ez műanyag, atomfegyver-kísérletekből hátramaradt anyag vagy ipari termelésből származó szálló por - mondta Reinhold Leinfelder, a Berlini Szabadegyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A fogalom alkalmazásának jelzésértéke is van, felhívja a figyelmet a felelősségvállalásra, a munkacsoport döntésében azonban ez nem játszott szerepet. "Az ember globális geológiai hatását akarjuk rendesen megindokolni, bemutatni, függetlenül a társadalmi párbeszédtől" - emelte ki Leinfelder.