Hozzátette, hogy ennek a forrásai biztosítottak. A miniszter fontosnak nevezte, hogy kibővítsék a tanári gárdát ebben a kategóriában, és felvetette egy, a Klebelsberg-ösztöndíjprogramhoz hasonló program indításának lehetőségét ennek érdekében.

"Jelenleg ugyanis ha valakinek el kell döntenie, hogy egy vállalatnál dolgozik vagy inkább iskolában tanít, nagy valószínűséggel az előbbi mellett dönt. Emiatt kevesen választják ezt a pályát és mostanra elöregedett a szakkutatói-szaktanári kar" - mondta a Magyar Hírlapnak.

Hozzátette: "meg kell fontolni azt is, hogy olyan diplomát adjunk ki, amelynek megszerzésével a hallgató egyúttal egy szaktanári oklevelet is kap, amennyiben vállalja a tanítást".

"Finnországban majdnem mindenki szerez valamilyen szakképzettséget, és a gyerekeknek negyven-ötven százaléka végzi el a középfokú intézményt gimnáziumi érettségivel. Németországban és Svájcban ugyanez a helyzet, márpedig ezekről az országokról nem lehet azt állítani, hogy sikertelenek lennének. Fontos, hogy ne riogassuk a gyerekeket és a szülőket azzal, hogy csak a gimnázium a jó irány. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ha a szakképzésben részt vevők később egyetemre akarnának menni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. A cél, hogy a szakgimnáziumok pozíciója megegyezzen a gimnáziumokéval, és egymás versenytársai legyenek" - mondta.