Elméletben akár az is átmehet, aki nem tud semmit

Korábban megírtuk, hogy a módosított vizsgaszabályzat kimondja, hogy ha egy vizsganapon a bukás aránya meghaladná a 30 százalékot, a bukást érvénytelenítik, és a hallgató úgy ismételhet, mintha a vizsga meg sem történt volna. Írásbeli vizsgákon a tanároknak szükség esetén le kell vinniük az elégséges ponthatárt, ha túl sokan teljesítenek alul.

Egy oktató példaként elmondta a Telexnek: elméletben előfordulhat, hogy tíz vizsgázó mindegyike nulla pontot szerez, de a szabály miatt csak hárman bukhatnak meg, a többieket át kell engedni. A tanár szerint ez különösen az orvosi képzésben veszélyes, ahol a felkészültség nemcsak elméleti kérdés, hanem a betegek biztonságát is érinti.

Az egyetem hangsúlyozza, hogy a módosítás célja a hallgatók méltányos és egységes értékelése, és nem csorbítja az oktatói autonómiát. A Szenátus gyakorlatilag egyhangúan fogadta el a szabályt, és az intézkedés célja, hogy minden hallgató egyenlő eséllyel induljon a vizsgákon.

Nem kirívó eset, mikor vizsgázók felét meghúzzák egy vizsgán

A hallgatók között vegyes a fogadtatás. Beszélgettünk olyan hallgatóval, aki azt hallotta, hogy az új szabályzat bevezetése óta az a bevett, hogy érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást. Egy másik hallgató azt mondta, van, hogy a tanárok kiskapukat keresve rendezik meg a vizsgákat.

Volt, hogy behívtak plusz egy vizsgáztatót, hogy bárkit meg tudjanak buktatni és ne kelljen olyat átengedni, aki nem tudja az anyagot

– mondja az orvostanhallgató.

A szabályzat ugyanis csak akkor érvényes, hogyha legalább 5 hallgató jut egy vizsgáztatóra, ha kevesebb hallgató jelentkezik a vizsgára, a szabály nem érvényes és mindenkit meg lehet buktatni.

Egy végzett gyógytornász hallgató tapasztalatai alapján nem volt olyan, hogy átengedték volna azokat, akik nem voltak felkészülve és ez továbbra is így kéne maradjon. „Az első évben anatómia vizsgán simán volt, hogy a vizsgázók fele megbukott, nem azért, mert a tanár szivatta volna őket, hanem mert nem készültek eléggé” – mondja.

Egy másodéves mentőtiszt hallgató szerint az új szabályzat sok részletet tartalmaz, ami miatt nem teljesen egyértelmű a működése. „Nemrég tudtuk meg, hogy azoknál a tárgyaknál, ahol a vizsga gyakorlati résszel zárul, nem érvényes ez a szabály. Elvileg azt is nézik, hogy mennyien jelentkeznek egy vizsgára: például, ha 100 férőhely van meghirdetve, de kevesen jelentkeznek, akkor ez is módosíthat a szabály alkalmazásán. Úgy gondolom, hogy ezeket a változtatásokat nem közvetlenül a vizsgaidőszak előtt kellett volna érvénybe léptetni, hanem meg kellett volna várni a következő vizsgaidőszakot” – fejti ki.

Szinte az összes megkérdezett hallgató szerint előfordul a szubjektív osztályozás, de sokan hozzáteszik, hogy azt feltételezik ez más egyetemek más szakjain sincs másképp. 
„Szerintem az, hogy védenék a hallgatókat, az alapvetően egy jó dolog, de nem lehet jól megoldani szóbeli vizsgáztatásnál” – vallja egy másodéves általános orvostan hallgató. Hozzáteszi, hogy előfordul a szubjektív osztályozás (például mikor a fiúknak jobb jegyet adnak), de ez nagymértékben függ a vizsgáztatótól. Kiemeli viszont, hogy vannak olyan tanárok az egyetemen, akik nem tudás alapján osztályoznak és miattuk jó, hogy behozták az új szabályokat.

Hosszútávon kevesebb tudással is diplomázhatnak

A diákok egy része attól tart, hogy a módosított szabály hosszú távon a tudásszint csökkenéséhez vezethet. A legnehezebb tantárgyak, mint az anatómia, élettan, gyógyszertan, reanimatológia vagy éppen az alapozó oxyológia komoly alapot adnak a szakmai tudáshoz, és a bukási arány csökkentése akár azt is eredményezheti, hogy a hallgatók kevesebb tudással diplomáznak.

„Az orvostudomány és az egészségtudomány nagyon gyorsan fejlődik, elképzelhető, hogy vannak olyan területek, ahol a mesterséges intelligencia vagy a különböző technikai eszközök nagy segítséget jelentenek, és emiatt már nincs szükség akkora lexikális tudásra, mint pár évvel ezelőtt. Ugyanakkor más területeken teljesen új tudásanyag jelenik meg, amit viszont el kell sajátítani” – mondja a mentőtiszt hallgató.

Máshogy látja a helyzetet egy elsőéves optometrista hallgató, aki szerint a szabályzat a hallgatókat védi. „Nem gondolnám, hogy sérülne az autonómia, ha 10 emberből minimum 3-nak át kell mennie egy vizsgán. Ha pedig egy vizsgán ez problémát jelent, akkor lehet, hogy mindkét oldalon változtatni kell” – teszi hozzá.

Diagnózist állít, mozgást elemez, adatot ért – hogyan lehet az orvosok társa a mesterséges intelligencia?

Az egyetem teljesen kizárná az oktatói szubjektivitást

Megkerestük az egyetemet, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy:

• Karonként és szakonként melyek azok a tantárgyak, amelyek esetében a legmagasabb a hallgatók bukási aránya? Mekkora ezeknél a tárgyaknál a sikertelen vizsgák aránya?
• Mi indokolta a vizsgaszabályzat módosítását, milyen tapasztalatok vagy problémák vezettek a változtatásokhoz?

Válaszukban azonban ezeket nem fejtették ki, csak a decemberi közleményükre hivatkoztak, amelyben hangsúlyozták, hogy „felülvizsgálva a hallgatók és az oktatók által jelzett eseteket, olyan transzparens, a hallgatók számára is átlátható és egyben egységesebb vizsgáztatási gyakorlat bevezetését határozta el az egyetem, amely a továbbiakban kizárja a szubjektív vizsgáztatói attitűd lehetőségét.