Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt.
A januári határidőig összesen 26 249 szülő fordult az Oktatási Hivatalhoz (OH) azzal a kéréssel, hogy a hatéves, tankötelessé váló gyerekük 2026 szeptemberében még ne kezdje meg az általános iskolát – értesült róla a Népszava.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei kérelmek száma 2125-tel haladja meg a tavaly januári adatot. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogy az eddig elbírált ügyek közül mennyit fogadtak el, mivel az eljárások jelentős része még folyamatban van. Tavaly a benyújtott kérelmek 95 százaléka kedvező elbírálásban részesült.
A tankötelezettség hatéves kortól kötelező, annak halasztását azonban 2020. január 1-je óta kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni. Korábban az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a gyermek elérte-e az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet, vagy indokolt számára még egy év óvodai nevelés. A kormány a szabályozás szigorítását akkor az esetleges „visszaélések” megelőzésével indokolta.
Bár a szülőknek ma már számos dokumentummal kell alátámasztaniuk kérelmüket, az OH döntéseit rendszerint nem önállóan hozza meg: az ügyek jelentős részében pedagógiai szakszolgálatok és szakértői bizottságok bevonásával jár el. 2025-ben a kérelmek mintegy 66 százalékát továbbították szakértői vizsgálatra.
Tavaly összesen 24 124 halasztási kérelmet nyújtottak be, ezek közül közel 1100-at utasítottak el. Az indoklások szerint az érintett gyerekek esetében „az eljárás során bizonyítást nyert, hogy elérték az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.