Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt.
A januári határidőig összesen 26 249 szülő fordult az Oktatási Hivatalhoz (OH) azzal a kéréssel, hogy a hatéves, tankötelessé váló gyerekük 2026 szeptemberében még ne kezdje meg az általános iskolát – értesült róla a Népszava.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei kérelmek száma 2125-tel haladja meg a tavaly januári adatot. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogy az eddig elbírált ügyek közül mennyit fogadtak el, mivel az eljárások jelentős része még folyamatban van. Tavaly a benyújtott kérelmek 95 százaléka kedvező elbírálásban részesült.
A tankötelezettség hatéves kortól kötelező, annak halasztását azonban 2020. január 1-je óta kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni. Korábban az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a gyermek elérte-e az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet, vagy indokolt számára még egy év óvodai nevelés. A kormány a szabályozás szigorítását akkor az esetleges „visszaélések” megelőzésével indokolta.
Bár a szülőknek ma már számos dokumentummal kell alátámasztaniuk kérelmüket, az OH döntéseit rendszerint nem önállóan hozza meg: az ügyek jelentős részében pedagógiai szakszolgálatok és szakértői bizottságok bevonásával jár el. 2025-ben a kérelmek mintegy 66 százalékát továbbították szakértői vizsgálatra.
Tavaly összesen 24 124 halasztási kérelmet nyújtottak be, ezek közül közel 1100-at utasítottak el. Az indoklások szerint az érintett gyerekek esetében „az eljárás során bizonyítást nyert, hogy elérték az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.