Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt.
A januári határidőig összesen 26 249 szülő fordult az Oktatási Hivatalhoz (OH) azzal a kéréssel, hogy a hatéves, tankötelessé váló gyerekük 2026 szeptemberében még ne kezdje meg az általános iskolát – értesült róla a Népszava.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei kérelmek száma 2125-tel haladja meg a tavaly januári adatot. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogy az eddig elbírált ügyek közül mennyit fogadtak el, mivel az eljárások jelentős része még folyamatban van. Tavaly a benyújtott kérelmek 95 százaléka kedvező elbírálásban részesült.
A tankötelezettség hatéves kortól kötelező, annak halasztását azonban 2020. január 1-je óta kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni. Korábban az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a gyermek elérte-e az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet, vagy indokolt számára még egy év óvodai nevelés. A kormány a szabályozás szigorítását akkor az esetleges „visszaélések” megelőzésével indokolta.
Bár a szülőknek ma már számos dokumentummal kell alátámasztaniuk kérelmüket, az OH döntéseit rendszerint nem önállóan hozza meg: az ügyek jelentős részében pedagógiai szakszolgálatok és szakértői bizottságok bevonásával jár el. 2025-ben a kérelmek mintegy 66 százalékát továbbították szakértői vizsgálatra.
Tavaly összesen 24 124 halasztási kérelmet nyújtottak be, ezek közül közel 1100-at utasítottak el. Az indoklások szerint az érintett gyerekek esetében „az eljárás során bizonyítást nyert, hogy elérték az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.
Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.