Újabb adatok láttak napvilágot a plusz egy év óvoda kapcsán: a kérelmezők közel ötöde nem kapott írásos támogató nyilatkozatot az óvodától, pedig egyetértett a kérelemmel, 12 százalék pedig ugyan kapott, de abban nem szerepel egyértelműen a javaslat.
A Szülői Hang legfrissebb posztjában összeszedte, hogy a plusz egy év óvoda kapcsán a szülők milyen támogatást kaptak az intézményektől. Mint Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója írja, az esetek több mint felében támogatta az óvoda írásos támogató véleménnyel a szülőt, ez nem minden esetben volt így. Az esetek 18 százalékában az óvoda nem adott írásos támogató nyilatkozatot, pedig egyetértett a szülői kérelemmel, az esetek 12 százalékában pedig ugyan adott, de abban pont a javaslat nem szerepelt egyértelműen.
„Ez egy olyan dolog, ami nem pénzkérdés: a jelenlegi kormányzat, ha lett volna rá szándék, akkor megszervezhette volna, hogy a szülők megfelelő tájékoztatást és támogatást kapjanak, ehelyett a sokszoros kérés ellenére inkább mesterséges káoszt teremtettek a kérvényezés támogatásával kapcsolatban” – írja Miklós György.
Hozzátette, hogy a jelenlegi kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek, és ehelyett egy hivatalban döntenek, a gyerek személyes ismerete nélkül.
„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – folytatta.
Miklós György továbbá kiemelte, hogy még ennél is rosszabb, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről, ami azt jelenti, hogy ők eleve hátrányból indulnak az iskolában, miközben az éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többiek számára is megnehezítik a tanulást.
„Pont azok a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek maradnak le leginkább a plusz egy év óvodáról, akiknek a leginkább szükségük lenne rá, mivel az ő szüleik sokszor elmulasztják a kérelmezést a megfelelő támogatás hiányában. A fidesz-kormány ezzel az eljárással is szándékosan növeli a társadalmi szakadékot, és évente több ezer gyerek tanulását és felemelkedését nehezíti meg” – zárta a posztot a Szülői Hang alapítója.
Nem, mert nem értett ezzel egyet: 8%
Nem, pedig egyetértett: 18%
Igen, bár a véleményben nem szerepel konkrét javaslat: 12%
Igen, és a véleményben szerepel konkrét javaslat is: 58%
Nem tudom eldönteni: 4%
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
