Plusz egy év óvoda: óriási eltérések vannak megyénként a szakszolgálati kérelmek elbírálásában

Még néhány napjuk van azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni, hogy gyermekük egy további évet tölthessen az óvodában. A határidő január 19-én jár le, ugyanakkor már most nyilvánosságra kerültek az előzetes adatok arról, hogy megyénként milyen arányban rendelik el a szakszolgálati vizsgálatokat.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója közzétette a szakszolgálati vizsgálati kérelmek legfrissebb (január 15.), egyelőre előzetes adatait. Ezekből jól látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása megyéről megyére jelentősen eltér. Ez a különbség sok esetben indokolatlan többletterhet és stresszt ró a családokra, miközben az érintett gyermekek helyzete érdemben nem különbözik.

Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie

Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként a következőképpen alakul:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 33%
  • Csongrád-Csanád: 38%
  • Vas: 39%
  • Fejér: 40%
  • Bács-Kiskun: 43%
  • Győr-Moson-Sopron: 50%
  • Budapest: 57%
  • Pest: 59%
  • Hajdú-Bihar: 62%
  • Komárom-Esztergom: 79%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 100%

Az adatok alapján jól érzékelhető, hogy míg egyes megyékben a kérelmek csupán harmadánál írnak elő szakszolgálati vizsgálatot, addig máshol szinte minden esetben erre kerül sor.

8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a most közölt számok még előzetesek, és a határidő lejártáig változhatnak. Az eltérések azonban már ebben a szakaszban is komoly kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.