Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását

Miközben évek óta az első osztályosok körében a legmagasabb az évismétlők aránya.

  • Székács Linda

Idén 23 030 gyerek esetében engedélyezte az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatal - tudta meg a Népszava.

A lap szerint iskolahalasztás ügyében 2025-ben összesen 24 124 kérelmet nyújtottak be a 2025. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő, azaz a következő tanévtől iskolaköteles gyerekek szülei. Közel 1100 kérelmet tehát elutasítottak, az indoklás szerint azért, mert “az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.

Mint ahogy arra a Népszava is emlékeztet, a kormány 2020-ban rendelkezett arról, hogy változtatnak az iskolakezdés halasztásának szabályain. Míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek arról, hogy jobb lenne-e az iskolaérett gyerek számára, ha még egy évet óvodában maradna, addig az új rendszer szerint a tankötelezettség halasztásáról az Oktatási Hivatal dönt pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.

A szülőkkel vagyunk, nem ellenük – erre lehet számítani a plusz egy év ovi szakszolgálati vizsgálatán

A szülőknek ehhez egy kérvényt kell leadni és ahhoz csatolni minden olyan dokumentumot, ami alátámasztja, hogy a kisgyermek még nem érett meg arra, hogy első osztályba menjen. Amennyiben a dokumentumok alapján az OH nem tud döntést hozni, a gyereket szakszolgálati vizsgálatra küldik. Ilyen vizsgálatra idén 15 916 esetben került sor.

A változtatásra a kabinet szerint azért volt szükség, mert előtte "sokan visszaéltek a rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától."

A szigorítás következtében azonban évről évre több ezer olyan gyerek kerül be idejekorán az iskolapadba, akik még - a szakszolgálati vizsgálatok ellenére - valóban nem elég érettek az iskolára. Ezt bizonyítja, hogy évről évre az általános iskolások között a legmagasabb az évismétlők aránya.

  • 2022-ben ez 4,6 százalék,
  • 2023-ban 5,2 százalék,
  • 2024-ben 4,5 százalék volt.

Ez mintegy 4300 gyereket jelent.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.