Több mint 88 ezer diák jelentkezett az idei történelemérettségire, többségük középszinten vizsgázik. Utánajártunk, mire érdemes odafigyelni a feladatlap kitöltésénél, hol lehet a legkönnyebben pontot nyerni és veszíteni, és mihez kezdhettek, ha végképp elakadtatok egy feladatnál.

Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai

Itt pedig az írásbeli második részének megoldási javaslatait nézhetitek meg

Itt vannak az első infók a középszintű töriérettségiről - a Rákosi-korszak és Mária Terézia is szerepel a témakörök között.

IV. Béla és a magyarországi kisebbségek helyzete is a témakör a második részben - erről részleteket itt olvashattok.

Rövid feladatok

A feladatlap első részében több, gyorsan megoldható feladatot találtok. „Általában az igaz/hamis választ igénylő kérdések mennek a legkönnyebben a diákoknak, ezeket magabiztosan, szinte hibátlanul oldják meg. A kedvelt feladatok közé tartozik a képfelismerés is” – mondja Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója.

Általában a művészeti stílusokkal kapcsolatos kérdések sem jelentenek gondot, ráadásul több feladathoz nem kell más, mint megfelelő szövegértés, hiszen a megadott források magát a választ is tartalmazzák.

A rövid kérdések között általában több térképes feladat is szerepel, ezekhez csak ki kell nyitni a történelmi atlaszt a megfelelő oldalon. „Az atlasz a legjobb puska, rengeteg információ van benne, csak tudni kell használni” – mondta Edényi László.

A szaktanár szerint sokaknak nehézséget okoznak viszont azok a feladatok, amelyekben párt kell keresni az egyes elemeknek, és van olyan, amely egyikhez sem tartozik. „A 2011. májusi feladatsorban a középkori gazdaság fejlődésével kapcsolatos példában két állítást nem lehetett kötni egyik ábrához sem. Ez a két jellemzés a vetésforgóra vonatkozott, amely nem szerepelt a választási lehetőségek között – ám arról, hogy miben különbözik a háromnyomásos földműveléstől, a diákok semmilyen információt, forrásrészletet nem kaptak” – mondta, hozzátéve, hogy ez a témakör annyiszor előkerül az órákon, hogy „illik tudni”.

Előfordulnak persze olyan feladatok is, ahol szükség van a tárgyi tudásra, nem lehet csak a megadott forrásrészletre támaszkodni: 2011 májusában ilyenek voltak az Egyesült Államok alkotmányához, valamint a Nagyatádi-féle földreformhoz kapcsolódó kérdések.

„A rövid feladatokat tartalmazó részt egy gimnazista 32-35 pont körülire könnyedén megírja. A maradék 10 pontot azért veszítheti el, mert vannak olyan szakmai kérdések, témakörök, amelyekben kevésbé tájékozott. A jól felkészült diákok viszont akár 40 pontot meg tudnak szerezni a maximális 45-ből” – összegezte a tapasztalatokat Edényi László. 

Szöveges, kifejtendő feladatok

Mind a rövid, mind a kifejtős feladatok az egyetemes és a magyar történelem számos témakörét felölelik. Az esszéírásnál követelmény, hogy különböző történelmi korokhoz kapcsolódó kérdést válasszon az érettségiző, egyet az egyetemes, kettőt a magyar történelem témaköréből – a lehetséges kombinációkat egyébként fel is tünteti a feladatlap.

„Már a témaválasztásnál elbukhatnak a diákok, ha ugyanis nem a megadott kombinációk egyikét dolgozzák ki, egy vagy két esszé teljes pontszámát is elbukhatják. A kérdést is pontosan értelmezni kell: ha Hunyadi Mátyás jövedelmének elemzése a feladat, a tanuló viszont Mátyás és a reneszánsz kapcsolatáról ír, a feladatmegértésre négyből nulla pontot kap, ami végeredményben azt is jelenti, hogy az egész esszé értékelhetetlen” – magyarázta Edényi László.

A szaktanár szerint a kifejtendő kérdéseknél a szaknyelv használata okozhatja a legnagyobb gondot: vannak témakörök – ilyen például a gazdaság –, amelyek pontos szaknyelvi ismereteket kívánnak meg, ezek híján összesen négy pontot lehet veszíteni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eseményeket alakító tényezők felidézése is nehézséget jelent a diákoknak: hat, vagy hosszú esszé esetén tíz pont bánhatja, ha a tanuló nem figyel a részletekre, és fontos momentumokat hagy ki az esszéből.

„Én mindig azt tanítom az érettségizőknek, hogy az első mondatban helyezzék el térben és időben az eseményeket – ez nemcsak nekik segít, de a tartalmi elemek számától függően akár négy pontot is jelenthet az értékeléskor. Hangsúlyozni szoktam, hogy használják a megadott forrást, szerezzenek belőle ismereteket, vonjanak le következtetéseket, ez sokat segíthet a feladatmegoldáskor” – mondta Edényi László, aki szerint érdemes piszkozatot írni, így elkerülhetik a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat.

Mi kell a ketteshez/ötöshöz?

Edényi László szerint igaz, hogy a kettest az atlasz használatával bárki össze tud hozni. „Ha végképp elakadt valaki egy feladat megoldásában, nyissa ki az atlaszt, jó eséllyel a segítségére lesz. Ha a biztos térképhasználathoz pontos szövegértés és logikus-elemző gondolkodás is társul, könnyen elérhető a hármas is” – latolgatta az esélyeket.

Edényi László szerint azoknak, akiknek tárgyi tudásuk is van, az ötöst is megszerezhetik – igaz, ehhez alapos felkészültség kell, és azt is pontosan kell tudni, mire hány pont jár.

Köszönjük a történelem érettségi nap támogatását a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-nak!