szerző:
Eduline

Jövő héten kiderül, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben. Összegyűjtöttük a pontszámítási szabályokat - izgulás helyett ellenőrizzétek, számolgassatok.

Július 23-án kiderül, ki örülhet a felvételi eredményének
©

Július 23-án húzzák a ponthatárokat a 2015-ös felvételin. Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, összesen 500 pontot szerezhettek. 200-200 pontot gyűjthettek a tanulmányi és az érettségi eredményekkel, 100 pontot pedig többletpontokként. A felvételi pontszám többféleképpen állhat össze, és minden esetben azzal a módszerrel számolják ki, amellyel a legjobban jártok.

A tanulmányi és érettségi pontok összege helyett az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken pedig az érettségi és a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni.

Nem mindegy, melyik szakra jelentkeztetek

Az alap- és osztatlan szakok, illetve felsőoktatási szakképzések többségén azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, elvileg állami ösztöndíjasként kezdhetitek el a tanulmányaitokat. A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hányan kerülhetnek be ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen.

A minimumponthatár 2015-ben az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani.

Azon a 41 szakon, amelyeken az idén előzetes, központi ponthatárt húztak az állami ösztöndíjas képzésen, legalább ezt kell elérniük a felvételizőknek, ha támogatott formában szeretnének tanulni. Ugyanakkor ezeken a szakokon is előfordulhat, hogy a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján az előzetesnél magasabb limit alakul ki. A végleges ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz. A 41, közponit ponthatáros szak listáját itt találjátok.

Tanulmányi pontok

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményéből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.

Érettségi pontok

Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, a pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.

Többletpontok

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható, és a tárgyból szerzett emelt szintű érettségi alapján számolják az érettségi pontokat. Azoknak a szakoknak a listáját, amelyeken az idén kötelező az emelt szintű érettségi, itt találjátok, a 2016-os listát pedig itt nézhetitek meg.

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Fontos: ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik - a számotokra kedvezőbb - jogcímen kaphattok többletpontot.

2016-tól minden mesterszakon, 2020-tól pedig minden alap- és osztatlan képzésen is kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga.

OKTV

Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) 1-10. helyezést értetek el, 100 többletpontot, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpontot kaphattok.

Ugyanennyi pont jár, ha a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) értek el helyezést. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpontot kaphattok. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpontot kaphattok.

30 többletpont jár az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább, és a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok.

Sportteljesítmény

A világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon (a felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban) elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpontot kaphattok. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett 1-6. helyezés 500 pontot ér (de csak akkor, ha egyébként is elérnétek a minimumponthatárt) - a versenyeken való részvételért 50 többletpontot kaphattok.

Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, illetve az Ifjúsági Olimpián elért 1-3. helyezésért 20 pont jár. A Diákolimpia országos döntőiben érmet szerző jelentkezők 10 pluszpontot kaphatnak.

Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai, illetve sakkolimpiai helyezésen és részvételen kívül sportteljesítményért csak akkor jár többletpont, ha azt a jelentkezést megelőző nyolc éven belül szereztétek. Azt, hogy mely sportágakban elért eredményért jár többletpont, és milyen igazolásra van szükség, itt nézhetitek meg.

Szakképesítés

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – azt, hogy az általatok választott szak képzési területén miért jár többletpont, a felvételi tájékoztatóban, ebben a táblázatban ellenőrizhetitek. Fontos: azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem adnak többletpontot.

Ha felsőoktatási szakképzésben szereztetek oklevelet, jeles záróvizsga esetén 30 többletpontot, jó záróvizsga esetén 20, közepes záróvizsga esetén pedig 10 többletpontot kaphattok akkor, ha az úgynevezett besorolási alapszakon vagy osztatlan szakon tanultok tovább. Az egyes felsőoktatási szakképzések besorolási szakjait itt nézhetitek meg.

Hátrányos helyzet

Hátrányos helyzetért 40 többletpont jár a 25. életévüket még be nem töltött jelentkezőknek, kivéve, ha az adott szakon gyakorlati vizsga alapján számítják a pontszámot. 40 többletpont jár a fogyatékossággal élő hallgatóknak és gyermekgondozásért is.

2015-ös felvételi

Tudnivalók a pótfelvételiről

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Ennyien kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!