Mit jelent az, hogy eltörlik a keretszámokat?

Azt, hogy nem határozzák meg, hogy például az orvos- és egészségtudományi, gazdaságtudományi vagy jogi képzési területen hány állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgató kezdheti el a tanulmányait 2013 szeptemberében.

Ez miért akkora pálfordulat?

Mert a kormány nemcsak képzési területekre és intézményekre, hanem ettől az évtől kezdve szakokra is leosztotta volna az állami ösztöndíjas helyeket. Ez azt jelentette volna, hogy körülbelül ötszáz szakról kellett volna eldönteni, hogy a munkaerő-piaci elfogadottság és - ahogy az oktatási államtitkár többször fogalmazott - "nemzetstratégiai szerep" alapján támogatni kell-e egy képzést az állami forintokból. Persze arra a kérdésre senki nem tudott válaszolni, hogy ezt a hatalmas munkát ki és pontosan milyen szempontok alapján végezte volna el.

Akkor mindenki ingyen tanulhat?

Aligha. Orbán Viktor mindössze annyit mondott, hogy azok, akik elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat és követelményeket - ami ma 240 pont -, és itthon akarnak dolgozni a diploma megszerzése után, ingyen tanulhatnak. Elképzelhető, hogy - mivel a felvételi eljárásról szóló rendeletet csak a jövő héten fogadják el - a 240 pontos határt (aki ennél kevesebb felvételi pontot szerez, az sem fizetős, sem ingyenes szakra nem juthat be) megemelik úgy, hogy a felsőoktatásba csak négyes-ötös tanulók juthassanak be.

Ez azonban a költésgvetésben okozna zavart, hiszen nem lehet előre megmondani, hogy milyen eredményt érnek el a diákok az egyetemi-főiskolai felvételi alapjául szolgáló érettségin, szereznek-e nyelvvizsgát vagy OKJ-s végzettséget, amelyért szintén pluszpont jár. Emellett az már most borítékolható, hogy ez a rendszer a kis vidéki főiskolák végét jelentené, ahol a kevésbé népszerű szakokra jellemzően 240-300 ponttal kerülnek be a felvételizők.

Még mi jöhet szóba?

Az első évet például az összes egyetemista és főiskolás számára ingyenessé tehetnék, az első tanév végén pedig a hallgatók szociális helyzete és tanulmányi eredménye alapján döntenék el, ki kerül át a fizetős képzésre. Ezzel a javaslattal egy gondja lehet a kormánynak: hogy két héttel ezelőtt az MSZP állt elő ugyanilyen ötlettel.

Lehet más verzió is?

Igen, az, hogy Magyarország diplomaadót vezet be. Réthelyi Miklós volt erőforrás-miniszter 2011 szeptemberében egy rádióinterjúban arról beszélt: szóba került már kormányülésen, hogy a diplomások fizetésük egy részét odaadhatnák egy alapnak, amelyből "a jövő generációját képeznék".

És ha mégis úgy gondolja, hogy mindenki ingyen tanul?

Akkor az egyetemek és főiskolák kerülnek bajba, a felsőoktatási intézmények állami támogatásának növeléséről ugyanis nem beszélt. 2013-ban ráadáasul a korábban tervezett 23 milliárd helyett jóval többet, 34 milliárdot vonnak el a felsőoktatástól.

Orbán Viktor azt mondta, mindez azokra vonatkozik, akik itthon akarnak dolgozni. Ez miért fontos?

Mert a kormány eddig is csak azoknak a hallgatóknak a tanulmányait akarta finanszírozni, akik a diploma megszerzése után Magyarországon dolgoznak majd - ezért vezették be az Európai Bizottság által már többször kifogásolt hallgatói szerződéseket. Aki állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában szeretne tanulni, annak alá kell írnia a szerződést - ha nem teszi, csak fizetős formában kezdheti el az egyetemet. A szerződés aláírása azonban azzal jár, hogy a diploma megszerzését követő húsz évben a képzési idő (például egy alapszak esetében három-három és fél év) dupláját Magyarországon kell "ledolgoznia", ha ezt nem teszi, vissza kell fizetnie képzése költségeit az államnak.