Továbbra is elégedetlen a hallgatói szerződésekről szóló magyar jogszabályokkal az Európai Bizottság, a testület azt tervezi, hogy az eddig informális levélváltást követően úgynevezett pilot eljárás keretében folytatja az egyeztetést a magyar kormánnyal a felsőoktatási törvényről – írja a Bruxinfo.

Az eljárást elindító levelet a napokban küldi el Brüsszel a kabinetnek, ebben állítólag megismétli a korábbi aggályokat: a bizottság szerint a rendelkezések sértik a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét.

Szeptembertől az állami ösztöndíjas hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő húsz évben – egy orvostanhallgatónak például tizenkét évet kell „ledolgoznia” itthon, ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzései költségeit az államnak. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó cikkünket itt olvashatjátok el.

Az Európai Bizottság az év elején kezdte vizsgálni az új finanszírozási rendszert, a törvény ugyanis egy másik szempontból is problémás lehet. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szóvivője korábban a BruxInfónak elmondta, a bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.

Uniós források jelezték, az Európai Bizottságnak valójában három aggálya volt korábban a rendelkezéssel kapcsolatban. Egyrészt az, hogy a kormány a jogszabállyal korlátozná a hallgatókat a teljesen szabad munkahely-választásban; másrészt az, hogy a külföldi állampolgárok nem vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben; harmadrészt pedig az, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjat.

Az EU Pilot eljárás 2008 áprilisa óta létezik. Lényege, hogy az Európai Bizottság egy jogszabály kezdeti szakaszában, még a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt próbálja meg eloszlatni a kételyeket az uniós jogi megfelelés kapcsán, illetve próbáljon rábírni egy tagállamot a módosításra. Ha a levélre nem érkezik megnyugtató válasz, a testület kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az ügyben.