Ezen a tíz magyar egyetemen tanítanak a legkiválóbb oktatók

A HVG friss, 2026-os felsőoktatási rangsora ismét a BME-t hozta ki országos győztesnek, ám a hallgatói és oktatói kiválósági listák élén ezúttal más intézmények is reflektorfénybe kerültek: a hallgatói rangsort az ELTE, az oktatóit a Szegedi Tudományegyetem vezeti.

  • Székács Linda

Novemberben megjelent a HVG 2026-os felsőoktatási rangsora, amelynek első helyén tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, amit második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a harmadikon pedig a Szegedi Tudományegyetem követ.

Az összesített rangsort két fő szempont; a hallgatói kiválóság és az oktatói kiválóság alapján állították össze, amelyek számos további szempontból állnak. Mint arról korábban már beszámoltunk, az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgát jelölők aránya és a középiskolai helyezettek aránya alapján összeállított hallgatói rangsorban például az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett az első helyen, amit a BME és a Budapesti Corvinus Egyetem követ.

De máshogy alakul az egyetemek sorrendje az oktatói kiválósági rangsorban is. Itt a rangsor összeállításának tényezőit az alábbi szempontok adták:

  • egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma,
  • tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma,
  • tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya,
  • MTA-címmel rendelkező oktatók aránya.

Ezek alapján oktatói szempontból 2026-ban a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem kerültek fel a dobogóra. A negyedik helyen pedig kettő, a hetediken három magyar felsőoktatási intézmény is osztozik.

Shutterstock
Mutatjuk a oktatói kiválósági rangsor tíz legjobb intézményét a HVG összeállítása szerint:
  • 1. Szegedi Tudományegyetem
  • 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 3. Debreceni Egyetem
  • 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 4. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • 7. Miskolci Egyetem
  • 7. Pannon Egyetem
  • 7. Pécsi Tudományegyetem
  • 10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted.

Nem minden egyetemet rangsoroltak

Fontos megjegyezni, hogy a HVG által összeállított felsőoktatási rangsorokban nem minden magyar egyetemet rangsoroltak.

A kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem kerültek fel ezekre a listákra. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.