Czervan Andrea
Czervan Andrea

Emelt szintű érettségi, ötös átlag és nyelvvizsga nélkül idén lehetetlen bekerülni államilag támogatott jogi és gazdasági képzésekre – a gazdasági alapszakok keretszámát ugyanis kilencvenöt, a jogászképzését pedig nyolcvannyolc százalékkal vágta vissza a kormány januárban. A felvételizők az esélytelenek nyugalmával várják a ponthatárhúzást.

Ponthatárhúzás 2011-ben. Tavaly sem volt könnyű bekerülni, idén még nehezebb lesz
©

Legalább 475-485 pontra lesz szükségük azoknak a felvételizőknek, akik államilag finanszírozott jogászképzésen szeretnének tanulni szeptembertől – legalábbis erre számítanak az eduline által megkeresett egyetemek oktatói. A jogászképzések államilag finanszírozott létszámát a 2011-es nyolcszázról százra csökkentette a kormány januárban, mindössze két felsőoktatási intézmény – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – kapott ötven-ötven hallgatói helyet.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese a maximális pontszám emelése miatt körülbelül tízpontos ugrásra számít, a nyelvvizsgáért ugyanis idén már kevesebb pontot lehet kapni. „A ponthatárok szempontjából fontos az is, hogy az emelt szintű történelemérettségin a legjobbak sem nagyon teljesítettek kilencven százalék felett. Mindezzel együtt a tavalyi 427-es ponthatárhoz képest 475 és 485 közé saccolom az ideit” – mondta Nagy Marianna.

Önköltséges jogászképzés: alacsonyabbak lesznek a ponthatárok

Az önköltséges jogászszakokon valamivel alacsonyabb ponthatárt vár a dékánhelyettes, az állami helyek csökkenésével kieső létszámot ugyanis pótolni kell ahhoz, hogy folytatni tudják az oktatást. „Itt még megbecsülni is nehéz a ponthatárt, mert ezekre a helyekre általában a második helyen jelentkezőket vesszük fel, de azt, hogy ők hányan vannak és hogyan rangsoroltak, nem látjuk a statisztikákból” - magyarázta.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán még megbecsülni sem tudják, milyenek lesznek a ponthatárok. „Az állami ösztöndíjas hallgatói létszám drasztikus csökkentése olyan erős változás, ami miatt az elmúlt években alkalmazott pontszámbecslési módszereinket nem merjük alkalmazni” - mondta Szabó István oktatási dékánhelyettes az eduline-nak.

A Pázmány jogi kara. Ötven helyet kaptak a jogászképzésre
©

Mindkét egyetemen azt remélik, hogy ha pontszámegyezés lesz, az Oktatási Hivatal plusz hallgatói helyekkel oldja majd meg a problémát: például ha a 47 bekerült hallgató után hat jelentkezőnek van ugyanolyan pontszáma, nem 47, hanem 53 főben határozzák meg a keretet. Az ELTE az állami helyekről éppen csak lecsúszott tíz felvételizőnek egy évre, utána pedig évente a tíz legjobban teljesítő hallgatónak költségmentességet biztosít, de ügyvédi irodákkal is tárgyalnak ösztöndíjakról.

Lesz olyan, aki meggondolja magát

Bár a jogászképzésre jelentkezők száma országosan húsz százalékkal csökkent, az ELTE-re és a Pázmányra első helyen jelentkezők száma nem esett vissza: húsz-huszonegyszeres a túljelentkezés.

„Az idei felvételizők kényszerhelyzetben voltak, kénytelenek voltak azt megjelölni, amire eddig készültek. Az igazi próba a beiratkozás lesz: akkor fog kiderülni, hányan tudják vállalni az önköltséget” – mondta Nagy Marianna, az ELTE ÁJK oktatási dékánhelyettese, aki arra számít, a jelentkezői létszám a következő két évben fog visszaesni. „Sok tehetséges fiatal fog kiszorulni a jogászképzésből. Reméljük, idővel nőni fog az állami részvétel aránya a jogászképzés finanszírozásában” - mondta. Az eduline birtokába jutott minisztériumi tervezet szerint a kormány 2013-tól lenullázná a jogászképzés állami támogatását, erről itt olvashattok.

Több szakon egyetlen államilag támogatott hely sincs

Az államilag finanszírozott gazdasági képzésekre sem lesz könnyű bekerülni, a kormány januárban ugyanis 4900-ról 250-re csökkentette az ösztöndíjasok számát. Már 2011-ben is ezen a képzési területen voltak a legmagasabbak a ponthatárok – többek között azért, mert 2010-ről 2011-re több mint 20 százalékkal vágták vissza a keretszámokat.

Idén a sok jelentkezőt vonzó alapszakok – a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing – egyetlen államis helyet sem kaptak, de egyelőre úgy tűnik, ez sem vette el a felvételizők kedvét, mindegyik bekerült a tíz legnépszerűbb képzés közé. Melyek a legnépszerűbb szakok idén? Összeállításunkat itt olvashatjátok.

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára tavaly sem volt egyszerű bejutni: a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták az ország második legmagasabb ponthatárát, 463-at, a gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a turizmus-vendéglátás-, valamint a kereskedelem és marketing szakon pedig 451 pontra volt szükség. „Magas pontszámokra számítunk az alapszakokon, várhatóan a legmagasabbak lesznek az országban, legalábbis ezen a képzési területen” – mondta Bálint András, a kar oktatási dékánhelyettese.

Bár az önköltséges képzésre jelentkezők száma idén nőtt, a Corvinus Közgazdaságtudományi Karán nem biztosak abban, hogy tele lesznek a tantermek. „Csak szeptemberben fog kiderülni, befizeti-e valaki a pénzt, vagy inkább kivár, esetleg külföldre megy. Az sem kizárt, hogy át kell majd alakítani a keretszámokat” – mondta Sugár András oktatási dékánhelyettes, aki szerint teljes a bizonytalanság, ezért egyelőre megtippelni sem lehet, hogy az államilag finanszírozott helyekhez hány pont kell majd.