Rosszul járnak a felvételizők: 2020-tól sokkal nehezebb lesz bekerülni az egyetemre

2020-tól kötelező lehet a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételin. Igaz, kivételek lesznek.

  • Eduline
Shutterstock

A kormany.hu-n már nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét: a dokumentum szerint 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk), és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. Ha rábólintanak a módosításra, az új szabály 2020. január 1-jén lép hatályba.

A felvételi feltételeinek szigorítása a következő tizenöt év terveit tartalmazó Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiában szerepelt, amelyet októberben hoztak nyilvánosságra. A koncepciót a Felsőoktatási Kerekasztal december 5-én vitatja meg, de úgy tűnik, a módosítással nem várnak addig.

Egy keddi interjúban az államtitkár arról beszélt, hogy tizenkét évnek "elégnek kell lennie arra, hogy valaki egy nyelvet középfokon megtanuljon", a feltételek adottak hozzá. Az emelt szintű érettségi ugyanakkor - úgy tűnik - nem mindenkinek lenne kötelező. Palkovics arról beszélt, hogy a szakiskolát végzettek érettségi nélkül is bekerülhetnének a felsőoktatásba, ugyanis "öt év munka után azonban már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni".

Az új felsőoktatási koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok. Kompetenciamérésen kellene részt venniük a felvételizőknek: erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.