Palkovics szerint "a gazdaság szerkezetéből le lehet vezetni, milyen arányban van szükség diplomás és nem diplomás szakemberekre". Ugyanakkor a gimnáziumi férőhelyek korlátozását "valamilyen módon félreértették", és az sem cél, hogy kevesebben tanuljanak egyetemen. Az viszont igen, hogy szakmunkásként többen dolgozzanak - mondta az államtitkár a vs.hu-nak adott interjúban. Szombaton a fővárosban tüntettek a pedagógusok, többek között a gimnáziumi férőhelyek csökkentése, a szakképzés "lebutítása" és a 2015-ös költségvetés ellen: tudósításunkat itt olvashatjátok.

Palkovics szerint a szakmunkásoknak is lehetőséget kell teremteni, hogy továbbtanulhassanak, öt év munka után azonban már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni. Ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba. Az államtitkár szerint külföldön is van erre példa, ott az adott technológiáról tanulnak többet a diákok.

A következő tizenöt év terveit és céljait tartalmazó Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepciót októberben hozták nyilvánosságra, és decemberben kerülhet a kormány elé. A stratégia alapján készült törvénymódosításokat 2015 első felében terjeszthetik a parlament elé. A koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok.

Az államtitkár szerint felvételkor és az egyetem befejezésekor írt kompetenciafelmérés megoldást jelentene a 35 százalékos lemorzsolódásra, mivel már az elején kiderülne, hogyan kell segíteni a hallgatót.

Azzal kapcsolatban, hogy 2020-tól felvételi követelmény lenne az emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga, Palkovics azt mondta: tizenkét évnek "elégnek kell lennie arra, hogy egy nyelvet középfokon megtanuljon", a feltételek adottak hozzá.

Többen tanulhatnak ingyen a gazdasági képzéseken?

A gazdasági képzések esetében átgondoljuk az állami ösztöndíjas létszámot - mondta Palkovics László. Az államtitkár elmondása szerint azt, hogy mely szakokon hányan tanulhatnak állami ösztöndíjas képzésen, a munkerő-piaci feltételek határozzák meg, a közgazdászokból viszont most hiány van - tette hozzá. Az új felsőoktatási stratégia lecsökkentené a gazdasági alapszakok számát: erről itt olvashattok.

Az államtitkár szerint öt évre előre érdemes tervezni, de nem lehet megmondani, mi lesz a gazdaságban 5-10-15 év múlva. Palkovics szerint ezért nem érdemes nagyon specializált alapszakokat indítani, ha arra utána, két év alatt is van lehetőség. Igaz ez a felsőoktatási szakképzésre - például az informatika esetében - és a felnőttképzésre is - tette hozzá.

Palkovics a bölcsészképzéssel kapcsolatban elmondta: egyáltalán nem jó, ha valaki diplomával a kezében kettővel alacsonyabb szinten lép be a munkaerőpiacra. A bolognai rendszer lényege az lenne, hogy az alapképzés után a diákok eldönthessék, merre mennek tovább, bölcsészként pedig akár jogot is tanulhassanak. Itthon viszont a rendszert helytelenül úgy értették, hogy alapdiplomával ugyanúgy el lehet helyezkedni a piacon - magyarázta.

Új testület jön létre az egyetemeken, főiskolákon

Az államtitkár a kancellárokkal kapcsolatban elmondta: bevezetnek egy minősítési, értékelési rendszert, meghatározott célkitűzésekkel. Az új felsőoktatási koncepció alapján pedig minden intézményben létrejön egy úgynevezett konzisztórium, amely a fenntartó érdekeit képviseli majd, tagja pedig a kancellár, a rektor és 3-5 külső szakember lesz. "Bizonyos kérdésekben a testület véleménye lenne a kiindulópont a szenátus számára. Az irányt egyébként a szereplők elfogadhatónak tartják, a részletekről kell még beszélni" - tette hozzá Palkovics.