Hiába jó a száma a bizonyítványnak, és hiába kapcsolódik az adott alap- vagy osztatlan képzéshez, vannak olyan képzési területek, amelyeken nem adnak többletpontot az OKJ-s végzettségért.
Ahogyan arról már korábban írtunk, az OKJ alapján adható többletpont több tényezőtől is függ. Ám van olyan eset, amikor hiába felel meg minden feltételnek a bizonyítvány, mégsem ójár érte a 32 pont.
Az Oktatási Hivatal szerint adott képzési területen csak abban az esetben jár a szakképesítésért többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak.
Melyek azok a képzési területek, ahol nem jár többletpont az OKJ bizonyítványért?
Államtudományi képzési terület: osztatlan államtudományi szak, az alapszakok közül rendészeti igazgatási, rendészeti, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, bűnügyi igazgatási, bűnügyi, katasztrófavédelem, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai üzemeltetés, katonai vezetői, nemzetbiztonsági és polgári nemzetbiztonsági
Művészet képzési terület: az osztatlan képzések közül festőművész, grafikusművész, intermédia-művész, restaurátorművész, szobrászművész, színházi dramaturg, színházrendező és színművész szakokon. Alapképzések közül építőművészet, animáció, mozgókép, televíziós műsorkészítő, látványtervezés, designkultúra, formatervezés, fotográfia, tervezőgrafika, textiltervezés, tárgyalkotás, képzőművészet-elmélet, média design, koreográfus, táncművész, táncos és próbavezető, alkotóművészet és muzikológia, előadó-művészet
Művészetközvetítés képzési terület: drámainstruktor, környezetkultúra, képalkotás, kézműves tárgykultúra, zenekultúra
Orvos- és egészségtudomány képzési terület: az osztatlan képzések közül általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, az alapképzési szakokról ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, orvosi diagnosztikai analitikus
A kivételeket is tartalmazó táblázatot itt találjátok, a 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinkről pedig itt olvashattok.
Hány többletpontot ér az OKJ-s képzés a felvételin?
Hány pont jár az egyetemi-főiskolai felvételin az OKJ-s szakképesítésért? Felvételizők, figyelem, fontos kérdésre válaszolunk. A pontszámítási szabályok alapján 32 többletpontot lehet szerezni OKJ-s végzettséggel, de több feltételnek meg kell felelni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
