Mutatjuk, milyen témákat kaptak a németből középszinten érettségiző diákok a vizsga harmadik, hallás utáni szövegértést mérő részében.
Futás Bécsből Isztambulba, mesterséges intelligencia által működtetett közlekedési lámpák és gyeplabda - ilyen témakörökkel találkoznak a német nyelvből középszinten érettségiző diákok az érettségi hallás utáni szövegértés részében.
A szövegeket kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel. Erre összesen 30 percük van a vizsgázóknak.
A vizsgarészben egyébként általában 2-3 hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.
A diákok az idei vizsgán igaz-hamis és lyukas szöveges feladatokat kaptak.
A vizsga ugyanúgy épül fel németből is (és egyébként az összes élő idegen nyelvből), mint a csütörtöki angol. Ez azt jelenti tehát, hogy ez is négy részből áll, vagyis egy
- 33 pontos szövegértésből,
- 18 pontos nyelvhelyességből,
- 33 pontos hallott szöveg értésből
- 33 pontos íráskészségből.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint egyébként középszinten 7772-en, emelt szinten pedig 2332-en érettségiznek német nyelvből. Jóval kevesebben tehát, mint angolból, amiből csütörtökön középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en adtak számot a tudásukról.
