Ennyien tanulhattok ingyen, állami ösztöndíjasként a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetemen a 2024-es felvételi eljárásban 1920-szal növekedett az állami ösztöndíjas férőhelyek száma. Mutatjuk képzési területenként a pontos számokat.

2024-es felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy idén jóval több, összesen 9414 állami ösztöndíjas helyet hirdettek a Debreceni Egyetemen, amely az alábbiak szerint oszlik meg az egyes képzési területek között:

  • agrár: 828 fő
  • bölcsészettudomány: 519 fő
  • gazdaságtudományok: 1388 fő
  • informatika: 470 fő
  • jogi: 191 fő
  • műszaki: 1195 fő
  • művészet: 87 fő
  • művészetközvetítés: 23 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1665 fő
  • pedagógusképzés: 2196 fő
  • sporttudomány: 195 fő
  • társadalomtudomány: 279 fő
  • természettudomány: 378 fő
A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

      Érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban 7494 állami ösztöndíjas helyet hirdetett meg a DE, ez azt jelenti, hogy idén hozzávetőlegesen 25 százalékponttal növekedett az ingyenes helyek száma ezen az egyetemen. De nem minden felsőoktatási intézmény járt így. Például az ELTE-n a tavalyi évben még összesen 12 580 állami ösztöndíjas férőhely állt a hallgatók rendelkezésére - dacára a többszörös túljelentkezésnek - a 2024-es keretszámok alapján az említett felsőoktatási intézménybe idén már csak 10 820 állami ösztöndíjas hallgató vehető fel.

       

      Hozzászólások

      Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

      Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

      Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

      Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.