Hamarosan kezdődik az őszi érettségi időszak. Összeírtuk, hány százalékot kell elérnetek a sikeres vizsgához közép- és emelt szinten, illetve azt is megnéztük, hány százaléktól görbülnek tovább a jegyek.
A középszintű érettségin legalább 25 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy meglegyen a kettes. Ha a tárgy több vizsgarészből áll, akkor minden részen legalább 12 százalékot kell teljesítenetek. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátokra elégtelen eredményt kaptok.
Az érettségi vizsgán az írásbelin és a szóbelin is pontszámokat kaptok, amelyeket összeadnak, és ebből határozzák meg a százalékos eredményeteket. A középszintű érettségi százalékait és osztályzatait itt nézhetitek meg:
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Emelt szinten ugyancsak minimum 25 százalékot kell szereznetek a ketteshez, illetve itt is igaz, hogy a vizsgarészeken külön-külön 12-12 százalék kell a sikeres érettségihez. Emelt szintű érettségi vizsga esetén a százalékok és a pontszámok a következők:
| Emelet szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 16-tól november 27-ig tart. Az írásbeliket október 16-30. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 12. és 16., a középszintű szóbelik november 23. és 27. között lesznek. A teljes vizsganaptárat itt találjátok.
Arról, hogy őszi érettségin milyen töriatlaszokat használhattok, itt írtunk korábban:
Ezeket a töriatlaszokat használhatjátok az idei őszi érettségin
Szeptember 7-ig lehetett jelentkezni a 2020-as őszi érettségikre, a vizsgák pedig október 16-án kezdődnek, de már most érdemes elkezdeni a legális puskák begyűjtését. Ilyen például a történelem atlasz, amiből az sem mindegy, hogy milyet használtok, ugyanis csak három konkrét típust fogadnak el az érettségin. Mutatjuk, melyek felelnek meg a jogszabályi feltételeknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
