Kik jelentkezhetnek majd a pótfelvételiben egyetemre?

Hamarosan kiderülnek az általános felvételieljárás ponthatárai, de mi lesz azokkal, akik nem kerültek be egy intézménybe sem? Fontos olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Arról nemrég már írtunk, hogy bár hivatalos időpont még nincs, az általános eljárás végével azonban minden évben elindul a pótfelvételi is.

Tavaly július 24-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 29-től pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.

De kik jelentkezhetnek?

Ahogy az előző években is, várhatóan idén is azok adhatják majd be a jelentkezésüket a pótfelvételin, akik sehova nem jelentkeztek a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során vagy jelentkeztek, de nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem.

Azonban a pótfelvételin – néhány kivételtől eltekintve – csak önköltséges képzéseket indítanak. Az intézményenként meghirdetett képzések teljes listáját és a hozzájuk kapcsolódó fontos tudnivalókat majd a Felvin olvashatjátok. Illetve általános szabály, hogy a pótfelvételi során nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére jelentkezhettek.

Vajon mi lesz azokkal, akik a vírus miatt csúsztak le az idei felvételiről? Az érettségik előtt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta, a felvételivel kapcsolatban azt tervezik, hogy az augusztusi pótfelvételiket megtartják így akik most esetleg kiesnek a felvételiből, akkor jelentkezhetnek, illetve az őszi - keresztféléves felvételik - lehetőségeit is tervezik kibővíteni.

És mi lesz a ponthatárokkal? Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Változhatnak az idei ponthatárok a rendhagyó érettségi időszak miatt?

Vajon az elmaradt szóbeli érettségik mennyire fogják befolyásolni az idei felvételi végleges ponthatárainak alakulását? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.